Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1986

1. szám - Szemle

6 sadalmi-gazdasági hatásosságát. S mig az ebből adódó megitélés a K+Fet a valóságosnál rosszabb szinben láttatja itthon, a nemzetközi összehasonlitásban előkel? helyezéseink a reálisnál jobb szinben tüntetik fel hazánk pozicióit. Feltehető, hogy a fejlett tőkés országok statisztikáiban olyan tevékenységek /rutinjellegű szolgáltatás, kisérleti termelés, egyéb műszaki fejlesztés stb./, amelyek nem definiálhatók céljukat tekintve kutatásnak, ill. kisérleti fejlesztésnek, nem terhelik a K+F statisztikát. /А szocialista országok statisztikái pedig, ugy véljük, a miénknél is szélesebben értelmezik a K+F-et./ A K+F STATISZTIKA TARTALMÁNAK MEGKÖZELÍTÉSEI Hipotézisünk igazolásának első lépéseként elvégeztük a KSH statisztikai fogalmi és számbavételi előírásainak ' egybevetését nemzetközi szervezetek K+F statisztikai számbavételre vonatkozó fogalmi és módszertani ajánlásaival, a ráforditási mutatókra nézve. A nemzetközi szabványok és ajánlások közül az UNESCO 1980-ban közzétett kézikönyvét vettük alapul /ST-80 /WS/8/, amely az UNESCO 20. közgyűlésén /1978. november 27./ elfogadott ajánlás nyomán született. Választásunkat az motiválta, hogy - Magyarország részt vesz az UNESCO —adott ajánlás szerinti— statisztikai adatközlésében;^ - az ajánlásban foglalt fogalmak és szabványok lényegében megegyeznek más nemzetközi szervezetek /OECD, NORDFORSK/ által alkalmazottakkal. Az egybevetést a Frascati Manual alapján elvégeztük. Néhány —a mi vizsgálatunk szempontjából— lényegtelen eltérést tapasztaltunk /pl. a szektorok szerinti felosztás/; - a számunkra legkézenfekvőbb összehasonlítás a KGST tagországokkal, az egyeztetett metodika és az adatszolgáltatás hiányossága miatt elvégezhetetlen. A vizsgálatot az alábbi, egymással szorosan összefüggő szempontok szerint kezdtük meg: - mit tartalmaz a hazai adatközlés /a KSH kiadvány/ a nemzetközi előírásokhoz képest és - mit tartalmaznak a nemzetközi szervezettel közölt és általa publikált adataink a szabványhoz képest. MI SZEREPEL AZ UNESCO ÉVKÖNYVEKBEN? Az itthon publikált adatok nem egyeznek meg az UNESCO évkönyvekben szereplő adatokkal. Az adatok különbözőségét J.980-ig az okozta, hogy az UNESCO szabvány az amortizációt nem ismeri el K+F ráfordításként, a hazai módszertan viszont igen. A néhány száz millió forint, amivel az UNESCO évkönyvében szereplő adataink alacsonyabbak 1/ Statisztikai fogalmak meghatározásainak jegyzéke. Bp.1983, KSH.