Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1986

1. szám - Szemle

25 megtekinti az intézményeket. Az interjúk előtt a csoporttagoknak módjukban áll megismerkedni az értékelendő projektumok Írásos anyagaival. Megvizsgálják a végzett munka általános tudományos színvonalát /strukturális és szervezési problémáit/, a meglévő és a javasolt állásokat, a berendezések és felszerelések minőségét. A szakértők kiválasztása a módszer értékének döntő kritériuma. A szakértők — a legrosszabb esetben — lehetnek részrehajlók, rosszul informáltak vagy az értékelendő intézmény vagy kutató hírneve és státusza által befolyásoltak. Ez elkerülhető, ha gondosan választják ki a szakértőket, előre kizárják a témával polemizálókat vagy tul közeli együttműködésben lévőket, és a lehetőséghez képest biztosítják, hogy a szakértők sokféle tudományos irányzatot és szakterületet képviseljenek. A Svéd TermészettudAnányi Kutatási Tanács által használt eljárásban az értékelő csoportot az értékelendők által javasolt nemzetközi szakértőkből állítják össze. Ez kiküszöböli a helyi vitákból eredő elfogultságot, s garantálja, hogy az értékelőket az értékelendők elismerjék. Az a tény, hogy a szakértői csoport tagjait a nemzetközi tudományos közösségből választják, önmagában nem jelenti azonban, hogy az értékelések vitán felül állnak és részrehajlásmentesek. A nemzetközi szakértők feltehetően tágabb perspektívában látják saját tudományterületük fejlődési irányait, mint egy szűkebb tudományos közösség, de éppen ez okozhat nehézségeket, különösen, ha az értékelt tudományág nemzeti orientáltságú, s ha a publikációkat nemzeti nyelven jelentetik meg. Akárhonnan jöjjenek is a szakértők, a szakértői csoport tevékenysége problematikussá válik, ha nem egyeznek meg a tudományág központi kérdéseiben. Ezért ez az eljárás nem használható széles K+F területek értéke lésére. INTERJÚK A szakértői értékelések szisztematikusabbá tehetők szabványosított interjúk és kérdőivek használatával; igy a szakemberek széles csoportjának nézeteit gyüjthetik össze. Kvantitatív mutatók is kidolgozhatók, ha a válaszok pontozhatok. Mindazonáltal a szabványosított interjúk és kérdőivek csökkentik a megszerezhető információk mennyiségét, korlátozzák a válaszlehetőségeket. Az elmúlt néhány évben az interjúk és kérdőivek felhasználása különösen az alkalmazott és az ujitás-orientált műszaki K+F értékelésére terjedt ki. Az interjúk lehetővé tették a kutatás hatásainak, a felhasználók és alkalmazók nézeteinek elemzését, adatok gyűjtését a vállalatok ujitó tevékenységéről, olykor a technikapolitika hatásának elemzését, a gazdasági hasznosság megvizsgálását, a K+F projektumok által létrehozott többletérték és megtakarítás mérését. Interjúkat alkalmaznak intézetek, szervezetek tevékenységének, finanszírozásának, valamint a K+F programok végrehajtásának értékelésére. Említésre méltó példa az Európai Szén- és Acél Közösség acélkutatási programjainak gazdasági és társadalmi értékelése, a Norvég Királyi Tudo-