Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1985
1. szám - Szemle
7 program. Azért hozták létre, mert a japán ipari kutatás majdnem kizárólagosan termékre orientált, és kevés teret enged az igazi innovációnak. 3/ A jelenlegi gyakorlatot megőrizve és továbbfejlesztve a jövőben is szükség van olyan programokra, amelyek célja a technológia fejlesztése a vállalati, az ágazati és a szélesebb szférában egyaránt. A TECHNOLÓGIA TERMÉSZETE A technológia fogalmát többféle értelmezésben használják. A továbbiakban Pál Lénárd felfogására támaszkodunk, amely szerint "a technológia a társadalom szükségleteinek kielégitésére szolgáló anyagi javak előállításához, termeléséhez és sok esetben felhasználásához is szükséges ismeretek, módszerek, eljárások és eszközök egymásra épülő, szervezett rendszere, amely a tudomány eredményeit hasznositva, állandó megújulásban van és visszahat magára a tudomány fejlődésére i A tudomány és a gyakorlat tehát egyre szorosabb kapcsolatba kerül egymással. Lem "Summa technologiae" c. munkájábanV a technológiák múltbéli empirikus időszakának sajátosságát nem abban látta, hogy hiányzott az elméleti munka, hanem abban, hogy az másodlagos szerepet játszott. Előbb hozták létre a gőzgépet, mint ahogyan a termodinamika kifejlődött, és előbb alkottak hidakat, mint a szilárdsági számitások alapjául szolgáló elméletet. Sőt, Lem alig két évtizeddel ezelőtt még ugy vélte, "az elmélet ma még nagyon is a technológiai gyakorlat uszályában vonszolódik, s az ember konstruktőri tevékenysége sok mindenben az evolúció által használt 'próbák és hibák* módszerre emlékeztet." Ez utóbbi megállapításban ma is sok az igazság, ezt tapasztaljuk a technológiai fejlesztéseknél. Az utóbbi évtizedekben a tudomány gyakorlati jelentősége azonban megnövekedett. Prohászka János a technológiával mint anyagtechno lógiáva 1 foglalkozva mutatja be azt a szoros kapcsolatot, amely az anyagtudomány és anyagtechnológia között kialakult. A technológiát három eljáráscsoportra osztja: a tulajdonságváltoztató, az alakváltoztató és az ezeket kiegészitő technológiai müveletekre. ' Az anyagtechnológia korunkban uj diszciplínává vált, amely révén céljainkat komplex módon közelíthetjük meg. "Az anyagtudomány-anyagtechnológia természetes találkozóhely a természettudományos és műszaki szakemberek részére. Az alapkutatástól az alkalmazott kutatásig, fejlesztésig, eljárások kidolgozásáig és gyakorlati bevezetéséig összekapcsolja 3/ Adalékok Japán tudományos és technikai sikereihez. /Összeáll. Németh É./ = Kutatás-Fejlesztés, 1984. 3-4.no. 273-285.p. 4/ PÁL L.: Elmélkedés a tudományról és a technológiáról. = Magyar Tudomány, 1983.3.no. I6l-l67.p. 5/ LEM, S.: Summa technologiae. Bp.1972, Kossuth К. 367 p. 6/ PROHÁSZKA J.: Anyagtudomány, anyagtechnológia, anyagtulajdonságok. = Anyagtudomány és gyakorlat. Bp.1980,Akadémiai K. 49-78.p.
