Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1985

1. szám - Szemle

23 A kutatási intézményrendszerben a kormányzat kezdeményezésére jelentős átalakulás kezdődött meg 1980 után: 46 intézet kivált a kutatóhálózatból, igy a kutatóintézetek száma az 1980. évi 125-ről 1983-ra 79-re, a vállalatszerűén működő kutatóhelyek száma pedig az 1979. évi 28-ról 1983-ig 17-re csökkent. A szervezeti átalakítás és a hozzákapcsolódó létszámcsökkentés nem váltotta be tökéletesen a hozzá fűzött reményeket. Érzékelhető fejlődés indult meg ugyanakkor az innovációhoz jobban igazodó intézményi formák kialakításában: a költségvetési kutatóhelyek is alapithatnak leányvállalatokat; 1983 végére már 60 műszaki fejlesztő vállalat jött létre, uj rugalmas szervezeti formák alakultak ki. A szerényebb gazdasági lehetőségek és a feszültebbé vált nemzetközi politikai légkör ellenére a hatodik ötéves terv idején tovább fejlődtek a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatai. Évente mintegy 20-22 ezer tudományos célú kiutazásra került sor; a szocialista országok két- és többoldalú tudományos együttműködése valamenynyi tudományterületre kiterjedt; a tőkésországok esetében az intézményes kapcsolatok mennyiségileg nem növekedtek ugyan, de az egyéni meghívások száma igen; aktívabb lett a magyar részvétel a nemzetközi tudományos szervezetek munkájában is. A TUDOMÁNYOS KUTATÁS TÁVLATI TERVEI A 2000-ig terjedő időszakban fokozódik az igény a természetre és a társadalomra vonatkozó ismeretek gyarapítására és az ismeretek társadalmi méretű hasznosítására — ezt rögzíti az 1982 decemberében elkészült "A tudományos kutatás távlati fő irányai" cimü összefoglaló koncepció, és az 1983 végére elkészült "A tudományos kutatás hosszú távú irányzatai" cimü dokumentum. A hosszú távú kutatási irányzatok a hazai kutatás-fejlesztés alternatíváiból a jelenlegi ismeretek alapján emelik ki a legfontosabb feladatokat, értelemszerűen változhatnak tehát a jövőben. Éppen koncepcionális jellegük miatt nem szabják meg a kutatási-fejlesztési tevékenység szervezeti kereteit vagy finanszírozását; ezeket a rövidebb időhorizontú tervek fogalmazzák meg. A hetedik ötéves tervidőszakra készülő tervek egy részénél elegendő a hosszú távú irányelvek figyelembevétele, más részüknél rugalmasan alkalmazkodni kell a változó körülményekhez. A tervezés nyitottsága és rugalmassága megköveteli a decentralizált elemek részarányának növekedését, de ugyanakkor a különböző szinteken és szervezetekben folyó tervezésnek időben és tematikailag összehangoltan kell folynia. A kutató-fejlesztő tevékenység célraorientáltságának, rugalmasságának és hatékonyságának növelése érdekében tovább kell fokozni a piaci automatizmusok és a vállalkozás szerepét, a kutatóhelyek önállóságát. A KUTATÁS KÖZÉPTÁVÚ TERVEI A középtávon aktuális népgazdasági igényeket és lehetőségeket a "Gazdaságpolitikai elgondolások a népgazdaság 1985-1990. évi fejlődéséről" cimü dokumentum vázolja. A konkrét kutatási programok és rész-