Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984

1. szám - Figyelő

74 kapcsolatot, összefüggést sem tételeztek fel. Ebből következik, hogy a folyóiratcikkek túlzottan szigorú szelekciója bénitó hatást gyakorolhat a kutatási tevékenységre. Az olvasó számára optimális döntési lehetőségeket kell biztosí­tani. Az olvasónak kell megállapítani, mit tud az adott cikkből haszno­sítani, milyen súlya van a közölt tudományos eredményeknek. Ez a döntés egyéni Ítéleten alapul, tehát nincs köze a szakértői értékelési rend­szerhe z. A folyóirat szerkesztőségek elsődleges célja, hogy a közölt cik­kek az olvasók számára jól érthetőek és hasznosíthatóak legyenek, kevés­bé fontos számukra az adott cikk "abszolút" értéke. Azt is meg kell em­líteni, hogy a közlésre benyújtott kéziratok jelentős része használha­tatlan. Sok a hiba, az ábrák tévesek vagy hiányosak, a bibliográfiai utalások pontatlanok, a szerkezeti és stiláris fogyatékosságok sokszor elképesztő méretűek. Ilyenkor hosszas vizsgálódás után sem könnyű rá­jönni, mi a közlemény hipotézise, milyen következtetéseket von le a szerző. E fogyatékosság oka lehet, hogy a kutatókból hiányzik a publiká­ciók megírásához szükséges önfegyelem, sok kutatót annyira lefoglal a kísérletezés, az eredmények analizálása, hogy nincs ideje a cikk "tisz­tességes" megírására, nem beszélve arról,, hogy az egyetemeken nem oktatják a publikálás szabályait és módszereit. Az is igaz, hogy ha mégis létrejön egy szakcikk, a szerzők túl­nyomó többsége szentül meg van győződve arról, hogy a mü tökéletes és teljes mértékben alkalmas a megjelentetésre. A kézirat elutasítása ese­tén a szerkesztőségeket, a döntést hozó szakértőket rosszakarattal, féltékenységgel, rivalizálással, sőt az uj ötletek és gondolatok plagi­zálásával vádolják. Ezen az állapoton segíthetne esetleg, ha megszün­tetnék a bírálók anonimitását. Ez sem zárná ki az esetenkénti tévedé­seket, igazságtalanságokat, de igaz az is, hogy ha a szerző kitartó, közleménye előbb-utóbb megjelenik, ha nem is a legtekintélyesebb szak­folyóiratban. — Le filtrage des publications sci­entifiques: jugement par les pairs ou garantie de communicabilité? /А tudományos közlemények megszűrése: szakértői értékelés vagy a közölhe­tőség garanciája?/ - La Recherche /Paris/, 1983.146. no. 1010-10X2. p. THUILLIER.P.: Publications sci­entifiques: comment fonctionne le "jugement par les pairs"? /Tudomá­nyos publikációk: hogyan működik a szakértői értékelések rendszere?/ = La Recherche /Paris/,1983.143. p. 520-523. p. S.Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom