Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984
1. szám - Szemle
56 1975 óta akadályozza a CNR munkaerőgazdálkodását. A változtatásra némi reményt jelent az 1980-as egyetemi törvény végrehajtása, mely az Oktatási Minisztériumnak jelentős összeget biztosit az egyetemi kutatás támogatására. Az uj Országos Egyetemi Tanácson keresztül szétosztásra kerülő összeg egyrészt javitotta az egyetemi kutatás helyzetét, másrészt csökkentette a CNR finanszírozás jelentőségét. Komoly problémája a CNR— nek a létszámfejlesztés és az előléptetés. Mig az egyetemeken 198l/1982-ben /1972 óta először/ sok uj állást létesítettek, a CNR 1975 óta képtelen volt felvenni vagy érdem szerint előléptetni embereket. Ekkor került ugyanis a szakszervezetek nyomására közalkalmazotti státusba a CNR. Ezzel kapcsolatban 1975-ben kötelezték a CNR-t a létszámfejlesztés uj formájának kidolgozására, amely munka 1978-ig sem készült el. Mire megegyeztek az uj állások számában és az intézetek közötti elosztásában, természetesen megváltozott az eredeti munkaerő-állomány összetétele, kvalifikációja, tehát ujabb intézkedésekre lett szükség. Végül is 1982-ben volt először lehetőség arra, hogy hét év után uj munkaerőket vegyen fel a CNR. A legtöbb országban évente 4—5 -%-os a kutatói létszámfejlesztés, a CNR-nek most is meg kell elégednie a felével. A fejlesztést egyenletesen kellene megoldani, de Olaszországban ez a rendszer olyan, mint az ostromlott vár: előre nem látható időközönként leengedik a felvonóhidat, s akik éppen az első sorokban állnak, bekerülnek. Ezek a jelenségek megmagyarázzák, hogy az elmúlt két év folyamán a CNR kutatók és műszakiak több, mint negyede átment az egyetemekre, s megfordult a hetvenes évek elején tapasztalható trend. A CNR kutatóinak másik problémája, hogy mióta az intézmény közalkalmazott státusu, az előreléptetés a szolgálati időhöz kötött. Igy a kutatók pályája gyakorlatilag csak életkoruktól függ, gyors karrierre nincs kilátásuk. I98O óta a CNR kutatói harcot folytatnak a közalkalmazotti státus módosításáért. Elképzeléseik szerint a CNR uj szervezeti formája három lépcsős pályafutást nyújtana a kutatóknak, hasonlóan az egyetemi rendszerhez. Az egyik szintről a másikra érdem szerint lehetne átjutni, s minden szinten megpályázhatók az állások és az előléptetés. Lényeges tényező a rendszer nyitottsága. Megváltoztatnák a beosztások elnevezését is, a CNR kutatók ugyanis a jelenlegi besorolás szerint "műszaki munkatársak". A tervek szerint a műszakiak besorolását elválasztanák a kutatókétól. A CNR bizottságaiban az egyetemi professzorok arányát 55 %-ra korlátoznák, a CNR kutatók 25 %-os képviseletet kapnának, a fennmaradó 20 %-ot külső szakértők töltenék be. Megváltozna a CNR központi irányítása is: az elnöki tanács tanácsadó szerepet kapna, s egy uj testület, a 11 tagu "igazgató tanács" hozná a döntéseket. AZ IPAR ÉS A CNR » Bár a CNR elsősorban alapkutatási intézeteknek ad otthont, mind többen ugy vélik, hogy összekötő kapocs szerepét játszhatná az egyete-
