Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984
1. szám - Szemle
49 Az intézet és néhány kiemelt kutatási részleg idézettség-vizsgálatának eredményeit mutatja be a 4. táblázat. A táblázatból látható, hogy a fajlagos adatok /az egy kutatóra jutó idézetszámok/ jelentős mértékben különböznek. Esetünkben általában a nagyobb termelékenységű /több cikket megjelentető/ részleg nagyobb idézetszámot is ért el. Mig az egy kutatóra jutó adatok lényegesen különböznek egymástól, az egy cikkre kapott idézetszámok kisebb mértékben térnek el. Ez arra utal, hogy a cikkek átlagos szakmai szin' vonalában kisebbek a különbségek, mint az átlagos produktivitásban. A természettudományi szakirodalomban az idézetek száma évente, idézett cikkenként /nemzetközi átlagban az összes publikáció mintegy 25 %-át nem idézik/ 1,7. Ezt az értéket érik el hozzávetőleg az intézeti publikációk is, tekintve, hogy a 0,74-es adat csak hat éves adatbázisra vonatkozik a várható 10-14 évig tartó élettartam helyett és tartalmazza a nem idézett cikkeket is. Természetesen az idézettség vizsgálatánál nem szabad a kutatási részlegek szintjénél megállni. Előfordul ugyanis, hogy egy-egy részlegen belül néhány témát kiemelkedően eredményesen müveinek és ezeknek nagy az idézettségük, de más témák csekély idézettsége lerontja az eredményt. Ezért az idézeteket cikkenként tartjuk számon, s igy csoport, téma vagy akár személy szerint is visszakereshetők. A kutatókat —tapasztalataink szerint— rendkivül érdekli munkájuk visszhangja; tudományos kapcsolatok keresését, kiépitését segiti az idézetekből nyert tájékoztatás. Fontos kérdés annak megvizsgálása, miért nem idéznek az irodalomban egy munkát. A közhiedelemmel ellentétben ez gyakran akkor is előforul, ha a dolgozat szakmailag megfelelő. Az idézetek elmaradása a következő okokra vezethető vissza: - A publikáció témája "félreeső", a vizsgált probléma nem érdekes a nemzetközi tudományos közvélemény számára. - A publikáció megelőzte korát. /Felismeréseinek, teóriájának befogadásához nem elég érett a közeg./ - A publikáció az adott szakterületen nem alkalmazott vagy viszonylag ritkán használt nyelven Íródott. - A publikációt megjelentető kiadvány nem megfelelő. /Csak korlátozott körben ismert; hosszú a közelmények átfutási ideje; szakmai színvonala nem kielégítő; profilja nem felel meg a közlemény témájának./ - A publikáció szakmai színvonala nem kielégítő. - A publikáció formailag rossz. /Nyelvezete nehezen érthető, következtetései nem világosak, adatai nem egyértelműek./ - A publikáció nyilvánvalóan helytelen állításokat, adatokat, következtetéseket tartalmaz /és még témája miatt sem kelt érdeklődést/.
