Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984
1. szám - Szemle
46 tényező által befolyásolt kollektiv Ítéletét. Számos ellenvetés, sőt szenvedélyes kirohanás hangzott már el az idézeteknek értékmérőként történő figyelembevétele ellen. A kifogások olykor jogosak, hiszen általában csak az idézetek számát és nem milyenségét tartják számon, tudományterületenként eltérnek az idézési szokások, nem mindig pontosak az idézési adatok stb. Ennek ellenére Cole és Cole 9/ nyomán állithatjuk, hogy jelenleg nincs jobb módszer a nem közvetlenül az illető szakterületen dolgozók számára a tudományos kutatás /témák, intézetek, országok, egyének, csoportok/ eredményeinek értékelésére. Természetes, hogy e megítéléshez az idézetelemzés csak egy tényező a többi lehetséges és szükséges módszer között. Ю/ Kétségtelen, hogy az a kutató /csoport/, aki nem közli tudományos folyóiratokban munkája eredményeit, hanem csak magának /csoportjának/ tartja meg, nem nevezhető kutatónak; a publikálás a kutatás nélkülözhetetlen eleme. Ha a publikált eredményeket hosszabb idő elteltével sem idézi senki /nem használják fel, nem alkalmazzák/, akkor az elvégzett munka csak annak /vagy közvetlen környezetének/ lehet hasznos, aki azt végezte. Sem az országos, sem a nemzetközi tudomány nem gyarapodott az elvégzett munka révén. Kevésbé egyértelmű, hogy milyen értékviszonyokat tükröz az idézetek /közleményénkénti, kutatónkénti/ száma. Azaz pl. egy adott évben az egyik kutató a korábbi években publikált 10-15 dolgozatára összesen 5 idézetet kap, a másik pedig 15~öt, vajon mit fejez ki, vagy kifejez-e valamit egyáltalán a 15/5 arány? Összehasonlító vizsgálatok lehetővé teszik, hogy egyéneket, csoportokat, kutatóhelyeket vagy akár országokat is nemzetközi mércével értékelhessünk. Tudományterületek, országok kutatási eredményességének összehasonlítása rendkívül fontos a tudománypolitika, de a közvetlen kutatásirányitás szempontjából is. Schubert, Glänzel és Braun munkája 12/ tanulságos összehasonlítását adja 32 ország természettudományos alapkutatásainak és számos hasznos módszertani útmutatással is szolgál. Intézetek, csoportok, témák vagy egyének tudományos kutatási eredményei lemérésének területén is vannak hazai'előzmények. Ezek közül kiemelendő az MTA Könyvtárának Informatikai és Tudomány'elemzési Főosztálya által készített "A tudományos publikációs tevékenység mutatószámai az MTA természettudományi, műszaki, orvostudományi és agrártudományi kutatóhelyein 1976-1980" cimü munka. E tanulmányban a sok kitűnő 9/ COLE.J.R. - C0LE,S.: Social stratification in science. /Társadalmi rétegződés a tudományban./ Chicago-London, 1973, University of Chicago Pr. 283 p. 10/ GARFIELD,E.: The 250 most-cited primary authors, 1961-19752. The correlation between citedness, Nobel prices, and academy memberships. / A 250 legtöbbet idézett első szerző. 1961-1975- 2.r. Korreláció az idézettség, a Nobel-dij és az akadémiai tagság között./ = Current Contents /Philadelphia,Pa./,1977.50. п. 5-16. p. 11/ A tudományos publikációs tevékenység mutatószámai az MTA természettudományi, műszaki, orvostudományi és agrártudományi kutatóhelyein 1976-1980. Bp.1982.MTAK. 171 p12/ SCHUBERT A. - GLÄNZEL W. - BRAUN T.: Tudománymetriai mutatószámok 32 ország természettudományos alapkutatásának összehasonlító elemzéséhez 1976-1980. Вр.1983,'МГАК. 252 p.
