Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984

1. szám - Szemle

42 Stability stb./. A felsorolt jelenségek óvatosságra intenek az if-érté­kek kritikátlan használatával, a számszerüségüket abszolút érték-sor­rendnek tartó véleményekkel szemben. Ezért indokolt az if-adatok leg­alább három évi átlagának, valamint a 2. táblázatba gyűjtött kategóri­áknak a használata. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az egyes tudományte­rületek saját folyóiratbázisának —amit az interdiszciplinaritás miatt rendkívül nehéz összeállítani— átlagos if-adatai nagy mértékben eltér­nek; igy pl. a mérnöki tudományok, valamint a mezőgazdasági-élelmiszer­ipari terület folyóiratainak átlagos if-értéke igen csekély a "húzó" alaptudományokhoz /biokémia, szilárdtest fizika stb./ képest. Azoknak a folyóiratoknak a pontértékét, amelyeknek nincsen i f­adata, a publikációs bizottság határozza meg a kiadvány cikkeinek szín­vonala, a szerkesztő bizottság tagjainak névsora, illetve más, hasonló kiadványok ismert if-értékei alapján. Ha a későbbiekben megjelenik a "hivatalos" if-adat, akkor a korábbi esetleges "többlet"-pontokat levon­juk az egység adott pontszámából, vagy ha történetesen kevesebbet kapott volna, akkor pótlólag az adott évhez számoljuk a hiányzó pontokat. A folyóiratok Garfield^ által javasolt megítélése a folyóiratcik­kek átlagos szakmai színvonalán kivül kereskedelmi tényezőktől is függ /pl.: a cikkek átfutási ideje, a terjesztés gyorsasága stb./. Az a tény, hogy a Garfield-féle módszer viszonylag rövid időt —két év publikációi­ra a harmadikban történt hivatkozásokat számit, kétségtelenül jogos, mivel azt tekinti igazán értékesnek, amit gyorsan "átvesz" a tudományos közvélemény. Ugyanakkor az információk, tartóssá­gát ez a módszer nem veszi figyelembe. Itt nem részletezendő vizsgá­lataink szerint a legtöbb esetben szigorú korreláció van az ötéves vagy tízéves idézettségi adatok és a Garfield-féle "two years" if-értékek között. Például az 1972-1980 között a Carbohydrate Re­search c. folyóiratban publikált cikkekre 1980-ban történt hivatkozások alapján számított ifg = 1,245; az 1980-as "two years" if 2 pedig: 1,644; a Journal of Organometallic Chemistry с. folyóirat adatai: ifcj = 1,392; if2 = 2,627, mig az Acta Chimica Hungaricáé if9 = 0,341; if2 = 0,371. Ismeretes, hogy adott folyóirat cikkét általában az ugyan­abban a folyóiratban megjelenő cikkek idézik a legerősebben. Ennélfogva, ha egy folyóiratnál a cikkek átfutási ideje hosszú, illetve ha a folyóirat olyan területről tájékoztat, amelyen a kutatások természete miatt lassabban születnek meg az eredményeket pub­likáló cikkek, több mint három év eltelhet az idézett és az idéző cikk megjelenése között, s igy a kiadvány kétéves if-értéke jóval alacso­nyabb lesz, mint azé a folyóiraté, amelyikben a cikkek átfutása gyor­sabb. KUTATÓRÉSZLEGEK ÉRTÉKELÉSE . A tudományos kutatómunka eredményességének abszolút értéke he­lyett inkább a teljesítmény relativ értékének mérését kíséreltük meg. 6/ GARFIELD,E.: Citation indexing. Its theory and application in science, technology and humanities. /Hivatkozási mutatószámok. Elmélet és alkalmazás a természet-, a műszaki és a humántudományokban./ New York etc.,1979, Wiley. 274 p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom