Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984

3-4. szám - Szemle

243A DÖNTÉS IDŐHORIZONTJA A döntési helyzet másik fő jellemzője a tervezés időhorizontja, mivel ez behatárolja a témajavaslatok megfogalmazásának pontosságát . Valamely K+F tevékenység eredményeinek előrejelzése az időhorizont függvényében változó —általában jelentős— bizonytalansággal történhet. A bizonytalanságok egyrészt a K+F feladatok megoldásának, másrészt a kutatási eredmények sikeres alkalmazásának előreje-lzési nehé'zségeiből adódnak. A bizonytalanság mértéke nagymértékben függ attól is, hogy az innovációs folyamat mely fázisában lévő K+F tevékenységekről van szó. Nyilvánvalóan nagyobb az eredményes alkalmazásba vétel bizonytalansága egy kutatási fázisban lévő feladatnál, mint egy olyannál, amelynél már a félüzemi kísérletek folynak. Mig az előbbi esetben a következmények bizonytalanságait valószínűségi összefüggésekkel célszerű leirni, addig az utóbbinál determinisztikus modellek alkalmazása is megengedhető. A K+F FELADATOK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK A K+F finanszírozási döntés meghozatalánál ugyancsak célszerű figyelembe venni a feladatok közötti kölcsönhatásokat. A kapcsolatok következő tipusai különböztethetők meg: Függőségi. viszony áll fenn, ha egy K+F feladat sikeres megoldásának valószínűsége függ valamely más feladat/ok/ előzetes megoldásától. /А függőségi viszony szélső esete, ha egy K+F feladat megoldásának elengedhetetlen feltétele valamely más feladat előzetes megoldása, az ilymódon kapcsolódó feladatokat azonban célszerű a modellezés során egyetlen feladatként- kezelni./ Kiegészítő kapcsolatról akkor beszélünk, ha két kutatás-fejlesztés egyesítése minőségileg uj eredményeket hozhat. /Ekkor a két feladat együttes megoldása révén elérhető hozam nagyobb, mint a feladatok elszigetelt megoldása utján nyerhető hozamok algebrai öszszege./ Helyettesítő kapcsolat abban az esetben áll fenn, ha egy K+F feladat végrehajtásával nyerhető hozamok valamely más feladat végrehajtása utján is —részben vagy teljesen— elérhetők. /Ebben az esetben a két feladat együttes végrehajtásának hozama természetesen kevesebb az egyes feladatok végrehajtása révén elérhető hozamok algebrai összegénél./ A K+F feladatok közötti kapcsolatok az értékelés módszerét erőteljesen befolyásolhatják. Ha a feladatok egymástól függetlenek, rangsorolásuk egyenkénti értékelés alapján végezhető el, ha azonban közöttük a felsorolt kapcsolatok valamelyike áll fenn, a kapcsolódó feladatok valamennyi értelmes kombinációjára el kell végezni az értékelést. A HOZZÁFÉRHETŐ INFORMÁCIÓK KÖRE Az alkalmazandó módszerek meghatározásának egyik lényeges tényezője a támogatást igénylő személy/ek/, csoport/ok/, —azaz a meg-