Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984
1. szám - Szemle
9 csolatos meghatározásoknak. Láthatjuk tehát, hogy a fogalmak nemcsak a társadalomtudományi szakirodalmi tájékoztatás területén kulcsfontosságúak, hanem a nemzetközi információs és dokumentációs együttműködést szolgáló koordináló és szabványosító tevékenység szempontjából is. Ezért nem véletlen, hogy az INTERCONCEPT problematika magját éppen a foga lmak jelentik. Az ISO által kibocsátott szabványok fogalmakkal foglalkozó részeiből két alapgondolatot idézünk, amelyeket az INTERCONCEPT tervezői is messzemenően figyelembe vettek. A fogalom elválaszthatatlan az absztrakcióból, és az ISO/R 704 szerint: "Sohasem szabad elfelejteni, hogy a fogalmak nem azonosak egyedi tárgyukkal, amelyet tükröznek. A fogalmak mentális konstrukciók, amelyek a külső és belső világ egyedi tárgyait osztályozzák, a többé-kevésbé önkényes absztrakció segitségével".15/ A fentiekből következik, hogy a fogalom elválaszthatatlan az emberi gondolkodástól; az ISO/R 1087 megfogalmazása szerint a fogalmak nem egyebek, mint "gondolati egységek".!"/ A neves szakértő, Diemer is a "gondolkodás egységeinek" tekinti a fogalmakat. Tudjuk azt is, hogy a gondolkodás elválaszthatatlan a nyelvtől, ezért —ismét Diemer egyik kifejezésével élve— a fogalmak a "kifejezések jelentéseinek" 1?/ tekinthetők. Ennek ellenére a fogalmak és azok nyelvi kifejezési formái közé nem szabad egyenlőségjelet tenni. Az ISO/R 704 határozottan leszögezi, hogy "a fogalmat nem szabad összetéveszteni a kifejezésekkel, amelyek nem egyebek, mint a fogalmak szimbólumai, és amelyeket szintén az ember hoz létre többé-kevésbé önkényes módon". 18/ Messzemenően figyelembe veszi a most idézett gondolatokat Dahlberg is, aki Riggs mellett a legtöbbet publikált az INTERCONCEPT rendszer elméleti megalapozását illetően. Dahlberg azonban nem tartja teljes mértékben kielégitőnek azt, hogy a fogalmakat "gondolati egységnek" fogjuk fel. Kritikáját arra alapozza, hogy szerinte maga a gondolkodás olyan tevékenység, amelyet áthat a szubjektivitás, hiszen a fogalmak használata és értelmezése elválaszthatatlan az egyéni gondolatvilágtól , gondolkodásmódtól. Ezért Dahlberg szerint sokkal pontosabb, objektivebb eredményhez jutunk, ha a fogalmakat a tudás egységeinek tekintjük. Mit értünk tudáson? Dahlberg szerint a tudás a világra vonatkozó, a tudományos vizsgálatok és ellenőrzések során igaznak bizonyult ismereteink összessége. Ebből az is következik, hogy minden tudományosan alátámasztott, helyt15/ ISO/R 704-1968 /Е/ i.m. 8.p. 16/ ISO/R IO87-I969 /Е/ i.m. 8.p. 17/ DIEMER,A.: Information science - a new science. /Információtudomány - egy uj tudományág./ In: Study Committee "Research on the theoretical basis of information". Collection of Papers. Moszkva,1975, VINITI . 192-203.p. 18/ ISO/R 704-1968 /Е/ i.m. 8. p.
