Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1983
1. szám - Figyelő
65 csúcstechnikai területen legalább egy évtizedes lemaradás van. 1972 éta a helyzet fokozatosan javult. Az 1978-ban megtartott Országos Tudományos Konferencián a kormány szorgalmazta a tudományos kutatás fellendítését az ország gyors modernizálása érdekében. Az Állami Tudományos és Műszaki Bizottság felelős minisztere kijelentette, haladéktalanul el kell látni az információs intézeteket modern berendezésekkel. A nyolcvanas évek folyamán információvisszakereső központokat és adatbázisokat létesítenek, kiépítik a tudományos és műszaki információ országos számitógéphálózatát. A kormány lépéseket tett az információtudomány intenzív fejlesztésére; szorgalmazta a nemzetközi szervezetekkel és szakértőkkel való kooperációt. Ennek eredményeképpen érintkezésbe léptek az UNESCO-val és az UNDP-vel. Országos Információ Felhasználói Bizottságot állítottak fel a mezőgazdasági, az élelmiszeripari, az energiai és ipari felhasználók profiljainak kidolgozására. De a kinai információs infrastruktúra jelenleg még nem megfelelő az intézmények információfeldolgozási, -elemzési igényeinek kielégítésére. Bár az információterjesztésért a központi kormányzat felel, hiányos a koordináció. Különféle szakmai szervezetek, a Kinai Tudományos Akadémia és a minisztériumok feladata az információterjesztés. Az 1956-ban létrehozott egyetlen önálló információs központ, a Kinai Tudományos és Műszaki Információs Intézet ma 1 5OO fővel dolgozik, 1978-ban 90 szakterületen végzett irodalomkeresést, mintegy 2 millió tételt fordított; számottevő indexelő és folyáirat-kivonatoló tevékenysége. Jelenleg fő célkitűzése a dokumentum eljuttatása a használókhoz, de ez rendkívül nehézkes ott, ahol a microfiche és a fénymásolás modern módszerei szinte ismeretlenek. Kina még nem volt képes megszervezni saját hardware-jét és software-jét, külföldi forrásokra kell támaszkodnia. A kinai irodalom számitógépes feldolgozásához azonban ki kell dolgozni egy olyan szabványkódot a kinai irásjelekr e , melyet a Nemzetközi Szabvány Szervezet /ISO/ elfogad. A tervezet már elkészült, de problémát jelent, hogy más országok is használnak kinai írásjeleket, s semmi sem mutat arra, hogy az irás egyszerűsítése érdekében ezek az országok lépéseket tennének vagy egyezségre jutnának. • így egy és ugyanazon jel irásos formában sokféleképpen jelenik meg attól függően, hogy Japánban, Tajvanban vagy Szingapúrban használják-e. Jelenleg Kina három uton közelíti meg az információfeldolgozási problémákat: a kinai és az idegennyelvü dokumentumokat külön kezeli; nagyobb súlyt fektet az angol nyelvű anyagok kezelésére és az angol nyelv oktatására; a kinai dokumentumok gépi fordításával és számitógépes feldolgozásával kísérletezik. Japánban a facsimile gépek fontos kommunikációs eszközök, hiszen telexen a kinai Írásjeleket nem lehet továbbítani. E gépek technikája az optikai jelfelismerésen alapul: egy letapogató olvassa a lapot, megkülönböztetvén fekete és fehér területeket, ezután a jeleket telefonon továbbítja. Használatának nagy akadálya mind Kinában, mind Japánban az elavult telefonrendszer. Kínának nemsokára döntenie kell:
