Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1983

1. szám - Figyelő

53 A nyugat-európai Tudományos és Műszaki Kutatási Bizottság második jelentése szerint 1980-ban 1 millió tudós, köztük 350 ООО kutató, 35 milliárd dollár költségvetést használt fel. A prioritást élvező energia K+F még mindig nem éri el sem az Egyesült Államok, sem Japán költségvetési szintjét. A magfizikai kutatások, és különösen a maghasadással kapcsolatosak, elvesztették je­lentőségüket . 1978 és I98O között a Közös Piac országok évente 15 %-kal növel­ték az ipari kutatásokra forditott összeget — azon­ban igy sem érték el az 1974 előtti szintet. Az űrkutatásban Franciaország és a Német Szövetsé­gi Köztársaság fedezi a K+F kiadások több, mint 2/3-át. A kisebb tagországokban jelentős szerepet játszanak a m e z ő ­g. azd a sági kutatások. Írországban és Görögországban az állami K+F ráforditás l/A—ét költik erre a célra, mig a Közös Piac átlaga csu­pán 3,7 %. A nemzetközi együttműködésre szánt összegek 1978 óta 25 %-kal csökkentek. A Közös Piac tagországai aránytalanul osztoz­nak a kutatás és fejlesztés pénzügyi terhének viselésében: a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország és az Egyesült Királyság fedezi a közösség tudományos kiadásainak 80 %-át, ugyanakkor Belgium, Dánia, Ír­ország és Görögország együttes erőfeszitései csupán a 6 %-ot érik el. — BECKER,J.: European science policy: give and take. /Európai tudománypoli­tika: adok, veszek./ = Nature /Lon­don/, 1982.jun. 23. 528-529.p. International R+D spending. America holds its own. /Nemzetközi K+F kiadások./ = The Economist /Lon­don/ , 1982.7262.no. 101-102.p. Cs.L. - N.É. A nyugatnémet tudomány Schmidt után A kereszténydemokrata párt hatalomra jutásával megváltoztak a tu­domány- és a technikapolitika célkitűzései is a Német Szövetségi Köztár­saságban. A "Technológiapolitikai koncepció" cimü dokumentum szerint a CDU-CSU stratégiai célja a tudomány és a technika tekintély é ­nek és hitelének visszaállítása, megerősítése. A tudo­mányos-műszaki kutatást az ország jövendő prosperitása megalapozójának tekintik. Fontosnak tartják az alapkutatások fejlesztését, de finanszí­rozásuk, szervezésük továbbra is a nagy alapítványok /Max Planck Gesell­schaft .Deutsche Forschungsgemeinschaft/ és a központi kutató szervezetek feladata marad. &

Next

/
Oldalképek
Tartalom