Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1983

1. szám - Szemle

11 A szabad miiszerkapacitás adattár által nyújtott lehetőségek ki­használása nem csupán a beruházási ráforditások csökkentését, illetve jobb kihasználását teszi lehetővé. Ugyanis a nagy­értékű telepitett műszerek /pl. tömegspektrométer, NMR-berendezés, elektronmikroszkóp stb./ kezelése és karbantartása,a vizsgálatok elvég­zése alapos és speciális, a szóbanforgó műszertipusra vonatkozó ismere­teket, nagy gyakorlatot igényel. Ilyen felkészültségű munkaerő biztositása, vagy kiképzése egyrészt nem könnyű, másrészt igen költsé­ges, de ugyanakkor a berendezés nyújtotta lehetőségek kiaknázásának alapfeltétele is. Az adattár segitségével a műszerét felajánló intéz­mény nem csupán a műszereit hasznosíthatja, hanem az annak kezelésével, karbantartásával megbizott csoport munkaidőkapacitá­sát és speciális ismeretanyagát is kama­toztathatja, illetve ez utóbbit alkalmazástechnikai téren bővitheti. Megfelelő kvalitású személyi feltételek mellett ez olyan tudományos ér­tékű uj metodikai ismeretanyag felhalmozó­dásához vezethet, ami feloldhatja a sematikus kutatás-szolgáltatás di­lemmát . A műszert igénybe vevő intézmény az adattár közve­títésével a hosszadalmas betanítási idő mellőzésével, gyorsan jut a ru­tinos szakemberek által elvégzett vizsgálatok nagy információértékü eredményeihez, megtakarítva a közvetlen és közvetett /pl. épitési, szerelési/ beruházás költségei mellett a bérjellegű és az üzemeltetési költségeket is. Különösen érvényesek ezek a meggondolások egy-egy u j vizs­gálati módszer bevezetésénél. Ilyenkor ugyanis még szak­irodalmi referenciák birtokában is megeshet, hogy a módszer az adott konkrét feladatnál, a konkrét körülmények között nem megfelelő. Nem rit­ka az sem, hogy egy-egy uj mérési-vizsgálati módszer bevezetése után csak fokozatosan, hosszabb idő elteltével nő meg az igény az uj módszer iránt. Eközben a műszer többé-kevésbé kihasználatlan marad. /А számitó­gépek elterjedésének kezdeti időszakában gyakori volt ez a jelenség./ Ilyen esetekben célszerű a vizsgálatok más kutatóhelyen történő elvég­zése . Mint az eddigiekből kitűnik, a szabad müszerkapacitás adattár nagymértékben hozzájárulhat a nemzeti vagyon jelentős részét képező ku­tatás-fejlesztés célú müszerállomány jó kihasználásá­hoz, egyszersmind hathatósan és rugalmasan javithatja a kutatás-fejlesz­tési tevékenység müszerellátását , részben azáltal, hogy lehetőséget nyújt vizsgálatok elvégzéséhez anélkül, hogy ez beru­házást igényelne, részben pedig azáltal, hogy az igy felszabaduló beru­házási eszközök hiánypótló műszerbeszerzésekre fordíthatók. Mindehhez azonban nélk-ülözhetetlen feltétel a szabad mérési kapacitás bejelentése. Enélkül az adattár működésképtelen lenne, az előnyök nem jelentkeznének. A szabad müszerkapacitás adattárat üzemeltető MTA MMSZ azonban akkor is tud segitséget nyújtani a műszeres vizsgálati lehetőséget ke­reső kutatóhelyek, szakemberek számára, ha a keresett műszerre vonatko­zóan nincs bejelentett szabad kapacitás az adattárban. Az MMSZ a keze­lésében lévő országos műszernyilvántartás segitségével ugyanis felvilágosítást nyújthat arról, hogy a keresett mű­szerrel mely intézmények rendelkeznek. E felvilágosítás alapján a kapa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom