Tudományszervezési Tájékoztató, 1982
6. szám - Bibliográfia
automatizált képfeldolgozó berendezések és eljárások más tudományterületeken , pl. a csillagászatban, a meteorológiában, a térképészetben, az orvostudományban,a napfizikában. Forschen und Nutzen. Wilhelm Ostwald zur wissenschaftlichen Arbeit. Berlin, 1978,Akademie Verl. 278 p. /Beiträge zur Forschungstechnologie. 1.Sonderband./ Kutatni és használni. Wilhelm Ostwald a tudományos munkáról. A kémiai Nobel-dijas német tudós, a fizikai kémia egyik megalapítója születésének 125. évfordulója alkalmából készült az összeállítás 0 s t w a 1 d Írásaiból. A sorozat szerkesztői nemcsak a nagy tudós iránti tiszteletből tartották fontosnak Írásai megjelentetését, hanem azért is, mert Ostwald munkamódszere, tudományelméleti meglátásai, a tudományos tevékenységről vallott véleménye megegyezik a sorozat célkitűzéseivel, Priestley, a nagy angol kémikus, aki a 18. század végén szokatlanul nagy számú találmánnyal gazdagította tudományágát, ugy nyilatkozott, munkája a vadászéhoz hasonlit, aki nem tudja előre, talál-e valamit az erdőn vagy a mezőn, és ha talál, micsodát. Ostwald azonban szisz tematikusan megszervezte a "vadászatot"; szerinte "a vadász ügyetlenségén múlik, ha elhibázza a bekerített vadat". Kutatási módszerét a következőképpen irta le: "A lehetőségek egészét egyes, technikailag kézbentartható részekre osztom fel, és egyenként megvizsgálom a részek viszonyát a problémához. Igy szükségszerűen rátalálok arra a részre, ahonnan megközelíthető a megoldás". A nagy természettudós., életmüvéből kiválasztott cikkek, beszédek,előadások a mai kutató számára is tanulságosak. Ostwald a tudományos tevékenység problematikájáról, a felfedezések és találmányok lényegéről, a kísérletes módszerről, a tudományos munka szervezéséről, a tudományos kutatásról és eredményei alkalmazásáról, a tudósképzésről, a tudomány szerepéről világosan, bölcsen nyilatkozott, állásfoglalásai ma is helytállóak, sőt példamutatóak — közzétett cikkei pedig a "tudománytan" egyik előfutárának gondolataiba engednek betekintést. FRANKE, R.: Optimierungsmethoden in der Wirkstofforschung — Quantitative Struktur-Wirkungs-Analyse. Berlin, I98O,Akademie Verl. 454 p. /Beiträge zur Forschungstechnologie. Sonderband 2./ Optimálási módszerek a hatóanyagkutatásban — Kvantitatív szerkezet-hat ás-analizis. A kémiai kötések tulajdonságainak és ezzel szerkezetének optimálása, meghatározott alkalmazási célokra uj anyagok felfedezése egyre gyakrabban felmerülő feladat. A feladat lényegében abból áll, hogy a gyakorlatilag korlátlan számú kémiai kötés közül megtalálják azokat, amelyek a kivánt tulajdonságokkal rendelkeznek és a meghatározott felhasználási célra a legalkalmasabbak. A század első feléig a kémiai kötéseket többé kevésbé s z t 0 cha sztikusan hozták létre, és azután vizsgálták tulajdonságaikat. Ma már ez a gyakorlat megengedhetetlen, ugyanis túlságosan hosszú ideig tart, tul költséges és a megnövekedett minőségi követelményeknek csak ritkán felel meg. Olyan optimális techno1 ó g i á t kellett találni, amely speciális elméleti módszertan segítségével legalábbis valószinüsiti a kivánt szubsztancia megtalálását. E módszer a kémiai szerkezet és a kivánt tulajdo nságok közötti összefüggések kvantitatív vizsgálata. Az elméletileg megalapozott szintézis-javaslatok alapján minimális kísérleti ráfordítással maximális információ nyerhető. A könyv szerzője a hatóanyagkutatás példáján mutatja be a kvantitatív szerkezet-hatás-analizis módszerét. 520-
