Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

6. szám - Figyelő

- a tulajdonképpeni tudományos tevékenység /pl. alapkutatás/ eredményeként nem jön létre tárgyiasult termék, de használati érték /konkrét elmélet, konkrét felfedezés/ keletkezhet; - a szélesebb értelemben vett tudományos tevékenység /alkalmazott kutatás, fejlesztés, alkalmazás/ eredménye találmány vagy továbbfejlesztés, használati értékük révén tökéletesedik a termék, uj gépek jönnek létre, tökéletesedik a technológiai folyamat. A tudományos munka két tevékenységi szférájának megfelelően a tudományos termék használati értéke is különböző. Az alkalmazott kutatás és fejlesztés folyamán létrejött használati érték egy része ismerethalmazzá alakul, s a legkülönbözőbb tudományos munkák információforrásává válik. A használati érték másik részét egy ideig nem használják fel, sajátos tartalékot , potenciális használati értéket képez jövendő tudományos munkákhoz. Az alkalmazott kutatás és az ipari termelés láncolata lehetővé teszi,hogy a specifikus használati érték mellett /melyet e ciklus különböző szakaszaiban a legkülönbözőbb dolgozók hoznak létre/ egységes használati érték is keletkezzék a kutató, a tervező, a szerkesztő és a kisérleti üzem egyesült tudományos munkájának eredményeként. A kutatás—termelés ciklus folyamán előállitott termék egységes használati értéke a technika, technológia stb. azon képessége, hogy társadalmi szükségletet elégit ki. Ehhez szükséges a tudományos ismeret tárgyiasulása, amely azután egy meghatározott ágazat egy vagy több vállalatánál vagy néha más ágazatokban is felhasználható. Az alkalmazott kutatás eredményeinek szétválasztása spe cifikus és egységes használati értékre nagy jelentőségű a tervezés és irányitás tökéletesítése szempontjából. Ebben az aspektusban az egységes használati érték a kutatás-termelés ciklus végeredményeként jelenik meg. A ciklus különböző stádiumaiban létrehozott specifikus használati érték pedig a közbenső láncszemek —kutatás, tervezés, szerkesztés, kisérleti gyártás— eredményét képviseli. A szabatos megkülönböztetés hiányában a fogalmak összekeverednek, ami arra vezethet, hogy a tudományos eredményt nemcsak az ipari alkalmazáskor vélik "bevezetettnek", hanem már a közbenső fázisokról készülő kutatási jelentést, megvalósítási javaslatot is igy értékelik. Leningrád négy tudományos kutatóintézetében három éven keresztül vizsgálták a tudományos munkák ipari bevezetését. Az elemzés szerint —a munkák összmennyiségét 100 %-nak véve— 52,2 %-uk a kutatási jelentés és felhasználási javaslat benyújtásával fejeződött be, 28,4 %-uk a kisérleti modell elkészítésével, a technológia kidolgozásával, s mindössze 19,4 %-uk esetében történt meg a tényleges ipari bevezetés. — JUDELEVICS,M. : Potrebitel'naja sztoimoszt* i kacsesztvo naucsnoj produkcii. /А használati érték és a tudományos termék minősége./ = Ékonomicseszkie Nauki /Moszkva/, 1982.2.no. 38-44.

p. M _ Tudomány és gyakorlat Szib ériában Negyedszázada született meg a határozat a SZUTA Szibériai Tagozatának létrehozásáról, A Szibériai Tagozat fejlesztési stratégiájának megfelelően gyors egymásutánban komplex tudományos-kutatási központokat létesitettek. Az első centrum a novoszibirszki Akademgorodok, amely jelenleg a Tagozat tudományos potenciáljának felét foglalkoztatja, de uj intézetek létesültek a krasznojarszki és irkutszki területen, Jakutföldön és Burjátföldön, valamint a Távol-Keleten is, A tagozat tudományos intézményei jelenleg három autonóm köztársaság s egy tucatnyi körzet központjaiban tevékenykednek. A kelet-szibériai, a jakut és a burját filiálék mellett létrehozták már a krasznojarszki és a tomszki filiálét, s ezzel a Tagozat strukturális megszervezése lényegében befejeződött. Az elmúlt 25 év alatt a Szibériai Tagozat komoly tudományosműszaki bázist létesített: 1982. január 1-én több mint 40 ezer főt foglalkoztatott, köztük 23 akadémikust, 54 levelező tagot, 400 tudományok doktorát és 4 ezer kandidátust. 504-