Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

6. szám - Szemle

Mivel az EMG-vel "kettesben" nem sikerült a közös jövőben megegyezni, azért főként a DIALOG utjának egyengetése céljából a SZTAKl az együttműködés kevésbé koncentrált módozatait, tágabb kereteit helyezte előtérbe. 1978 tavaszán a "korszerű számítástechnikai eszközök ipari vezérléstechnikai alkalmazására" a HTG, a CSSZG, az EMG, a SZTAKl, a SZIM és a TECHNOIMPEX részvételével megalakultak a "6-0 k" . Az együttműködés módozatai lényegében a tagok egyébként is deklarált céljait és feladatait rögzitették, egészen leegyszerűsítve valahogy igy: tegye mindenki a kötelességét; a SZTAKl fejlesszen, az EMG gyártson, a HTG kooperáljon, a szerszámgépgyárak vegyék meg a vezérlést, a TECHNOIMPEX adja el, hozza a piaci információkat stb., miközben a felek kölcsönösen segitsék egymást, a további fejlesztés pedig összehangoltan történjék. 28/ A résztvevők közül hiányzott a VILATI, amit a KGM nem nézett jó szemmel, s erőltette a csatlakozást. A VILATI az együttműködés ilyen formájában nem látott különösebb fantáziát, de a nyomásnak engedve 1979 szeptemberében végülis csatlakozott, s igy jött létre a "7 - e k" . A 1

16-0

к", majd a "7-ek" keretei között sürgetett - főként a SZTAKl által hirdetett, de elvben mindenki által támogatott - közös fellépés a következő megfontolásokon alapult: A párhuzamos fejlesztés pazarlás, külön-külön senki sem boldogul, de egyesülve el lehet érni azt a küszöbértéket, ami alapján meg lehet célozni az élmezőny 4—5. helyét. "A magyar vezérlésgyártás szempontjából kizárt az a lehetőség, hogy nagyobb sorozatban kevésbé modern vezérléseket értékesítsünk. A szakma hazai müvelésének feltétele az, hogy a kissorozatban gyártott vezérlőberendezéseknek konstrukció, szolgáltatás szempontjából állandóan versenyhen kell lenniük a legkorszerűbbekkel . "29/ A közös célok érdekében azonban a vezérlésgyártóknak, akik egyben fejlesztők is, le kellett volna mondaniuk befektetett szellemi munkájuk különböző tipusu egyéni hasznáról, az eddigi saját koncepció realizálásáról, a vállalatoknak pedig a korábbi gyártásról. Arról a gyártásról, ami a különböző távú tervekben szerepel, s amit a napi adaptáció, alkalmazkodás kényszerében egyszer már "beverklizett".30/ A hirdetett elvek valóraváltásához szükséges "vezéráldozatok" egyedül a SZTAKI-t nem terhelték.minthogy nem volt gyártó,

s ugyanakkor kutatási-fejlesztési politikájához a közös fejlesztés "előrefeszitő" célkitűzései illeszkedtek. A mai áldozatot azonban a távlati, s ami lényegesebb, a szerzett tapasztalatok birtokában teljesen irreálisnak tartott "szebb jövőért" az érdekeltek nem vállalták. A SZTAKI-nak igy más utat kellett választania. "Az eltérő nézetek, műszaki vélemények és gazdasági érdekek miatt az erők egyesítésére és átfogó program inditására ma nincs remény. ... Intézetünk vezetősége ezért ugy határozott, hogy a szerszámgépvezérlések területén dolgozói fejlesztési kapacitása egy részét más feladatokra csoportosítja át. ... A vezérlésgyártó cégek megkeresésére nem zárkózunk el a jövőben sem a kutatás-fejlesztési szerződések elől, ha adott problémák kidolgozását kérik tőlünk."31/ Napjainkban , 1982 közepén a SZTAKl kutatói vezérlés témában főként " res—taktika" elve alapjan dolgoznak* Saját pénzből, illetve kisebb volumenű szerződések alapján még aktuális részletkérdések megoldására törekednek. Ilyen szerződés alapján dolgoznak együtt pl. a VILATI-val. Emellett főként a gépgyártás technológia automatizálásának általánosabb témáit kutatják. 28/ Ld. Együttműködési szerződés a korszerű számítástechnikai eszközök ipari vezérléstechnikai alkalmazására. Budapest,1978.március. 29/ Fejlesztési koncepció. EMG-MTA SZTAKl, Budapest,1979-máj.4. 30/ LAKI M.: Kényszeritett innováció. Vitaanyag, 1982.febr. 31/ A SZTAKl igazgatójának az IpM illetékes miniszterhelyetteséhez irt levele. Budapest, 1982.október 14-. 498-