Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

6. szám - Szemle

okok miatt szüksége volt a termékre, viszont kezdetben nem tudta gyártani. Mikorra pedig a gyártási képessége elvileg kialakult, akkor már nem akarta gyártani az időközben lassan "öregedő" és a kezdeti nem-tudás következményeit is viselő DIALOG CNC-t. A gyártói attitűd megváltozott. Nézzük meg, hogy miért. Az EMG kedvezőtlen gyártási adottságai az idők során módosultak, de nagyrészt nem a DIALOG javára. Mig az induláskor a DIALOG gyártása a régi műszergyártó technológiához nem illeszkedett, később az újonnan beállitott gyártási eszközökkel nem fért össze. Az állami támogatásból ugyanis az EMG elsősorban a saját gyártmányainak, főként a saját vezérlésének megfelelő eszközöket vásárolt. Tette ezt több okból is; alapvetően azért, mert a saját fejlesztésű vezérlés konstrukcióját jobbnak, távlatilag mindenképp Ígéretesebbnek tartotta, mint a más felépítésű DIALOG-ét, mert véleményét a DIALOG közepes piaci sikere is alátámaszthatta, s tehette azzal az indokkal is, hogy a "befagyasztott" SZTAKI dokumentációt nem lehetett a technológiával összehangolni. Bármi legyen is az érv, döntő a saját fejlesztés elsőbbsége, melynek előrehaladtával nemcsak a "kívülről jött" termékre jutó eszközmennyiség csökkent, hanem megjelent az ezzel kapcsolatos e llenérdekelt ség is. Az EMG-nek a DIALOG CNC-re főként a "high technology", a vezérlésgyártási cél manifesztálásához volt szüksége, noha egy ideig a gyártásának is megvolt a helye, mivel a Bosch vezérlésre betervezett hányad kiesett. És természetesen a beigért állami támogatás nyomatékosító érvéről sem szabad elfeledkezni!*' A felsorolt érvek a két termék, a DIALOG és a HUNOR együttes gyártása idején azonban fokozatosan háttérbe szorultak, s uj megfontolásoknak adták át a helyet. Az ujabb helyzetben a vállalati fejlesztőknek már egyre kevésbé érdekük az uj, idegen szabadalmu termék gondozása, hiszen ők a saját konstrukció legyártott darabjai után kapják a szabadalomban megállapított arányú pénzösszeget. "Ezen készülékek ujitási, szabadalmi dijait, erkölcsi és egyéb hasznát azok kapják, akik kifejlesztették, azaz a gyár műszaki gárdája. És akkor mi bekopogtatunk a saját gyermekünkkel, hogy a többi mellett ezt is neveljék fel, stafirozzák ki. Nem könnyű dolog. Ha ez a kakukkfióka beválik, akkor azoktól a termékektől veszi el a kapacitást, amiből a gyár vezető műszaki gárdájának a haszna van. Ha nem válik be, akkor is ráfizetnek, mert akkor meg egy gazdaságtalan termék a gyárat a központi szabályozókon keresztül vágja haza. Úgyhogy mindenképpen rosszul járnak, ha idegen 'gyereket' vesznek át" - fejtegette a SZTAKI egyik kutatója. Persze nemcsak a pénz a döntő, sőt egy átlagos karrierpálya különböző szakaszain, vagy alkotó személyiségtípusoknál vélhetően nem is ez az elsődleges. De az tény, hogy a vállalatok korlátozott nyere ségérdekeltsége , illetve az ehhez kapcsolódó személyi érdekek —mint pl. a szakmai ambició, a saját műszaki koncepció érvényesítésének lehetősége, a szervezeti hierarchián való előrejutás esélye, a presztizs, a hirnév.az "anyagiak" stb.— a saját fejlesztés irányába visznek, adott esetben a valós gazdasági esélyek háttérbe szorításának árán is. S ha erős a műszaki befolyás, és a saját fejlesztés is sikert igér, akkor a gazdasági vezetés is kész elfogadni a műszakiak —korlátozott nyereségérdekeltséget kielégitő— érveit. Mindez azután meghatározza a gyártási feltételeket is. A vezetőkön múlik, hogy milyen kvalitású embereket állítanak az adott munkára, milyen eszközökkel látják el őket, fennakadás esetén hogyan intézkednek, s általában mennyix/ Sőt! Több megkérdezett, Effi-SZTAKI körön kivül álló szakember vélekedett ugy, hogy ez volt a döntő érv, mivel a "DIALOG volt a trójai faló, az vitte be a pénzt!" /Az IpM egyik témafelelőse./ 494-