Tudományszervezési Tájékoztató, 1982
6. szám - Szemle
tőlük fog vezérlést venni. Később azonban kiderült, hogy a technológiai és megbízhatósági követelmények lényegesen magasabbak, mint a régi gyártmányoknál, továbbá, hogy a sikeres konstrukcióhoz az automatizálandó gép és technológia ismerete is szükséges. A feltevés, hogy a gyártáshoz szükséges feltételek "lényegében ugyanazok", mint az egyéb termékeknél, nem igazolódott be. "Az angliai fü mintájára hiányzott az a 300 év, ameddig azt locsolni kellett, mig olyan lett, amilyen" /VILATI főosztályvezetője/. Igy az EMG gyártási késedelme és hiányosságai miatt a kooperáció, melyhez oly nagy reményeket fűztek, füstbe ment. +/ Az 1977-es hannoveri vásárra viszont az EMG elkészült saját —SZIM megrendelésre kifejlesztett— HUNOR 712 CNC vezérlésével, melyet a SZIM uj low cost esztergájával mutattak be, igen kedvező szakmai fogadtatás mellett. Lényegében már a DIALOG—HTG kooprodukció kezdetén felmerült az Effi gyártásba vonásának ötlete, elsőként olymódon, hogy a két gyár alakítson ki valamiféle munkamegosztást, majd konkrétabban, hogy a HTG az egyes elemek gyártásán tul mint összeszerelő szerepeljen. Ezt a megoldást a SZTAKI, és az időközben a KGM megbízásából bizonyos koordinátori feladatokat elvállaló Szerszámgép Programozási Egyesülés is támogatta. "A gyártásmegosztás lehetséges módjának meghatározására irányuló megbeszélések során felszínre került, hogy a vezérlőberendezés, noha több, nagyrészt önálló szerkezeti egységből áll, érdemileg nem megosztható, vagyis a termék kibocsátója csak egy jogi személy lehet. Miután az EM3-t az általunk igényelt kooperációs partneri minőség nem elégíti ki, azt vállalni nem hajlandó, igy a gyártásban való együttmüködésünk a gyakorlatban nem ralizálh a t ó . " — olvashatjuk a CSM Híradástechnikai Gépgyár SPE-nek címzett, az NC, CNC rendszerű szerszámgépvezérlések gyártásmegosztása tárgyában irt 1977.augusztusi levelében. Az EMG álláspontja logikus; neki nem bedolgozó munkára, hanem uj, magas technológiájú termékre volt szüksége, s ráadásul ezen az uton már saját erőből tett is lépéseket. Az esetleges fordított szerepkör pedig a HTG-nek nem volt ínyére, hiszen a végtermékembléma dicsősége és gazdasági haszna nélkül az eddigi küszködés teljesen értelmetlennek minősül. Különben is a HTG-nek a gyártás nem kellett —a korszerű gyártmányt még "elviselték volna"—, részegységek formájában pedig végképp nem, hiszen kapacitásgondjaik nem voltak. Bár az elindított fejlesztések alapján az EMG, mint potenciális gyártó egyre inkább előtérbe került, amig a VILATI-val folytatott tárgyalások holtpontra nem jutottak, a SZTAKI vezetése nem támogatta a vezérlésgyártás hazai erőinek megosztását. Az indok az volt, hogy "a várható darabszám nem fog nőni, mig a fajlagos darabköltség igen. Az EMG-nek újra meg kell szerezni azokat a tapasztalatokat, és fizetni érte, ami a VILATI-nál megvan". + +/ 1977 vége felé egyértelművé vált, hogy DIALOG ügyben a VILATI nem áll kötélnek; a HTG-ben a gyártás nem járható ut; érdemi munkamegosztásra az EMG csupán vég+/ Hozzá kell tenni, hogy ehhez a felszerelendő szerszámgép hibái is hozzájárultak, valamint a Bosch sem volt teljesen fair az ügyben. A magyar partnerrel egyidőben ugyanis a japán OKI-val is szerződést kötöttek ugyanerre a típusra, amely adott esetben eleve versenytársként jelentkezett volna! A feladat bonyolultságát jelzi —és az EMG mentségét is— hogy ez a megoldás sem hozott kielégitő eredményt, s csak jóval később tudtak megjelenni az igazán sikeres Bosch Alpha típusukkal. ++/ A SZTAKI igazgatójának a KGM illetékes miniszterhelyetteséhez "Az EM3-VILATI gyártásmegosztása" tárgyában irt levele. Budapest,1976.aug.23. 491-
