Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

1. szám - Figyelő

adatokat az állami célprogramok foglalják össze. A kutatási és a fejlesztési bázis távlati feladatait mind a kutatás, mind a megvalósítás fázisában meg kell tervezni. Az egyes fázisok összekapcsolásának legfontosabb eszközei a koordinációs tervek. A tudományos-műszaki haladás tervezésének alapelvei foglalkoznak az állami feladatok előkészítésével és megvalósításával is, és hasonló elvek vonatkoznak a tárcák és a termelő gazdasági egyesülések tervfeladataira is. A koordinációs tervek olyan tervdokumentumok, melyek egyaránt meghatározzák a kutatás, a gyártás, a beruházások stb. részfeladatait. Ez az integráló funkció lehetőséget nyújt a feladatok tartalmi koordinálására. A koordinációs terv megszabja az illetékes szervek és munkahelyek felelősségét a feladat komplex megoldásáért. A kutatási feladatoknak a tudományos-műszaki haladás tervezési rendszerében sajátos helyük van. Nemcsak azért, mert megoldásuk minősége és gazdasági eredménye meghatározó a tudományos-műszaki haladás hatékonysága szempontjából, hanem azért is, mert a tervezésük a tervezési rendszer önálló részét képezi /tudományos és műszaki fejlesztési tervezés/. A tudomány és a technika fejlesztési tervezésének alapját a konkrét kutatási feladatok jelentik, amelyek három kategóriába sorolhatók: - A műszaki fejlesztés tervfeladatai, alkalmazott kutatások, túlnyomórészt konkrét anyagi /uj termék, uj technológia/ eredménynyel. - Az alapkutatás feladatai. - A gazdasági kutatások célja a gazdaságfejlesztés törvényszerűségeinek és a fejlett szocialista társadalom irányításának kutatása . Mig az alap- és a gazdasági kutatás tervfeladatainak megoldására főként a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a központi irányitási szervek kutatóhelyei hivatottak, a műszaki fejlesztés feladatait az egyes irányitási szintek K+F intézményei oldják meg. A tudomány és a technika fejlesztési terveinek téma szerinti csoportosításában kitérnek a kutatási feladatok megoldásához szükséges munkaerőlétszámra, a szükséges beruházásokra és egyéb eszközigényekre. A terv részét képezi a licencvásárlás, a tudományosműszaki dokumentáció és az eladással kapcsolatos tárgyalások terve is. A kutatási feladatok megoldása és különösen azok megvalósítása a termelés és az állóeszközök újratermelése tervének részét alkotja. A terv kitér az érdekeltségi rendszerre is, súlyt helyez a kedvezőbb motivációs légkör kialakítására. A csehszlovák K+F irányitási gyakorlat szerint a vállalat érdekeltségi rendszerét a kutató és a gyártó szervezetek termékenységének értékelése alapján kell kidolgozni. Ennek segítségével befolyásolható a K+F eredmények minősége és a kutatási,meg fejlesztési feladatok megvalósításával kapcsolatos gazdálkodás eredményeinek közvetlen összekapcsolása. A vállalatok nyereségét döntően meghatározzák a kutatási és a fejlesztési feladatok műszaki-gazdasági paraméterei, határidői, minőségük, a fejlett technológia alkalmazása, a korszerű szervezési, termelési és termelésirányítási módszerek bevezetése. / v f — KÜBIKjJ.: Mechanismus rízeni vyzkumu a realizace. /А kutatás és megvalósítás irányításának mechanizmusa./ = Hospodárské Novir.y /Praha/,I98O.34.no. 5.p. Az ár ösztönző szerepe a műszaki fejlesztés eredményeinek megvalósításában Ma a tudományos-műszaki fejlesztés a népgazdaság fejlesztésének egyik legfontosabb forrásává vált. Érthető, hogy egyre több figyelmet szentelnek azoknak 4-5