Tudományszervezési Tájékoztató, 1982
1. szám - Szemle
Az izraeli felmérés szerint a külső K+F beruházás huszonkét szeres piaci értéket termelt. Ha tehát feltételezzük, hogy az összes K+F költség négyszerese a külső költségeknek, a haszon akkor is legalább ötszörös, és ez Schwartzman4/ szerint "rendkivül jó üzlet". Végső soron a tanácsadásra és a külső K+F—re forditott összeg a tervezetet nem teszi sem drágábbá, sem olcsóbbá, viszont növeli a sikerrátát, lehetővé teszi a nagyobb hasznot hajtó tervezet kiválasztását. Következésképpen az iparnak megéri, hogy a tanácsadón keresztül hasznosítsa a tudományos intézmények erőforrásait. Az izraeli felmérés kimutatta a tudományalapu iparágak és a tudományos intézmények közötti személyes kapcsolat gazdasági értékét. A TANÁCSADÓK FELADATAI A fejlődő országokban /és a jeruzsálemi felmérés készítője és értékelője adottságai, lehetőségei miatt Izraelt is közéjük sorolja/ a tanácsadó nem csupán egy szakterület specialistája, aki bizonyos kísérleti eredményeket vagy egy rendkivül szük szakterület ismeretanyagát továbbítja, hanem közvetítő is az ipar és az egyetem között, mind az uj fejlődési irányzatok, mind a szakemberek, mind pedig a műszaki-instrumentális lehetőségek vonatkozásában. Az egyetem és az ipar közötti kapcsolat megléte azonban önmagában nem szavatolja a tervezetek sikerét. Rothwell^/ vizsgálata feltárta, hogy azok a textilgépipari projektumok vallottak kudarcot, ahol a cégek fokozatosan átengedték a tanácsadónak a tervezet fejlesztését, ami igy mind jobban eltávolodott a piaci szükségletektől; vagy ahol nem volt megfelelő a kommunikáció az egyetemi tanácsadó és az iparvállalat között. A fejlődő országokban tehát nem "specialista" tanácsadóra, hanem inkább "általános" tanácsadóra van szükség, aki nemcsak értékes ismeretet közöl, korszerű eszközöket bocsát rendelkezésre, hanem a vezetők döntéshozatalának is aktiv részese. A vállalat vezetői általában a következő okok miatt fordulnak külső tanácsadóhoz : - nincs megfelelő szakemberük; - szükségük van korszerű szaktudásra a felmerült probléma értékeléséhez; - meg akarják osztani az intellektuális felelősséget valakivel, aki nem tartozik a belső stábhoz, s egy-egy speciális tervezetnél szükségük van külső szakvéleményre ; - tájékozódni kívánnak a termék időszerűsége és a termékválaszték bővítésének lehetőségei felől. A tanácsadóktól a vallalat inkább a felmerülő problémák megoldását várja, mint uj tervezetek javaslatát. A külső ötletre indított tervezetek csekély száma miatt az izraeli vizsgálat nem állapíthatta meg teljes bizonyossággal, hogy azok anyagilag sikeresebbek voltak-e, mint a belső eredetűek. Egy felmérés szerint a Du Pont^/ fontosabb újításainak több mint fele külső ötletből származik, de a hét legfontosabb, legjövedelmezőbb ujitás közül öt belső 4/ SCHWARTZMAN, D.: Innovation in the pharmaceutical industry. /Ujitás a gyógyszeriparban./ Baltimore ,1976,Johns Hopkins Univ.Pr. 5/ ROTHWELL,R.: Some problems of technology transfer into industry. /А technikaátvitel néhány problémája az iparban./ = IEEE Transactions on Engineering Management /New York/, 1971.18.vol. 124-131.p. 6/ MUELLER,W.F. : The origins of the basic inventions underlying Du Font's major product and process innovations. /А Du Pont főbb termék- és folyamat újításai mögött meghúzódó alapvető találmányok eredete./ = The rate and direction of inventive activity. Ed.by R.R.Nelson. Princeton, N.J. 1962,Princeton Univ.Pr. 323-360.p. 36
