Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

1. szám - Szemle

-szociometria: a kommunikációs hálózatok elemzése; —tartalomelemzés: a kommunikációs nyelvek vagy -szintek kutatása . Mivel a gyógyszeripari kutatási tervezetek előrehaladásának állandó és tényleges megfigyelése lehetetlen az eredmények szigorú titkossága miatt, a jeruzsálemi kutatók esettanulmányokat készitettek az ipari tudományos tanácsaadók problémamegoldó tevékenységéről. Az esettanulmányok két válfaja /tisztán leiró tipusu esettanulmányok, illetve bizonyos hipotézisek sorozatának ellenőrzése/ közül a második megközelítést választották. A következő kérdésekre kértek választ: 1. Melyek a projektum kutatási, fejlesztési és piaci stratégiai motívumai? 2. Mi a külső tanácsadás költsége, illetve haszna? 3. Az eredeti ötlet az ipartól vagy a tanácsadótól származott-e? Mi a külső és belső ötletek szembeállításának relativ haszna? 4. Mi az egyetemi tanácsadó szerepe? Mit közvetített az egyetemtől a gyógyszer iparba: technikát, információt vagy kreativitást? 5. Sikeres volt-e a tervezet, s mennyibe került? Mekkora volt a piaci értéke, ha a terméket kifejlesztették? 6. Milyen szerepet játszott a tanácsadó a tervezetben? 7. Hogyan oldották meg a problémát: uj információ szerzésével, ötlettel, kisér lettel, az irodalom kritikai értékelésével vagy egyetlen visszakeresett kulcsfontosságú információval? 8. Mi volt a tanácsadó véleménye a projektumban játszott szerepéről, és feltét lenül szüksége volt-e egyetemi kapcsolataira? 9. Olyan ismeretet vásároltak-e meg, amellyel a cég nem rendelkezett, vagy elő nyösebbnek tartották külső forrásból beszerezni az adott projektumhoz szükséges ismereteket? Az adatgyűjtésre két módszert használtak: kérdőivek feldolgozása alapján 26 esettanulmányt állítottak össze, majd interjúkat készitettek a tanácsadókkal és a vezetőkkel az információs problémákról és a tanácsadók szerepéről. A kérdőivek adatot gyűjtöttek — a cégek általános hátteréről, a tervezetekben érdekelt emberekről, — a vizsgált tervezetről, — az ötlet eredetéről és az ipar célkitűzéseiről, — a problémáról, melynek megoldását a tanácsadótól várták, — a tanácsadó munkájának kritikus szakaszáról. A TANÁCSADÓ ÉS A SIKER A 26 tervezetből 15 sikerrel fejeződött be /azaz a termékeket piacra dobták/, 4-et abbahagytak, 6 még folyamatban volt. Összehasonlították valamennyi tervezet ese tében a külső ötletek arányát, valamint a sikeres és még folyamatban levő tervezeteknél a kívülről jövő ötletek arányát és mindkét esetben ugyanazt az értéket kapták /23 ld. 1.táblázat/. Eszerint a külső ötlet nem vezet gyakrabban sikerre, mint a belső, sőt piaci szempontból a külső ötletek messze lemaradnak a belsők mögött /ld. 1.táblázat/. A tanácsadók bevonásával megvalósított tervezetek sikeraránya 58 % volt. Ha az összes folyamatban lévő tervezet sikerrel zárulna, a sikerráta elérné a 86 %-ot. 34