Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

1. szám - Szemle

NYUGAT-EURÓPAI ÉS AMERIKAI TUDÓSOK ÁLLÁSLEHETŐSÉGEI

1/ Egyetemisták és kutatói állások — Lassú fe lodés — Német Szövetségi Köztársaság Nagy-Britannia — Franciaország — Kanada Egyesült Államok — Következtetések. EGYETEMISTÁK ÉS KUTATÓI ÁLLÁSOK Az i960—

as években a nyugati fejlett országok gyors ütemben fokozták a természettudományok és a műszaki tudományok támogatását, 1968 és 1972 között bizonyos lassulás volt megfigyelhető. Az egyetemi felvételi arányok is hasonló tendenciát követtek. Az egyetemek működési költségeit jelentősen befolyásolja a felvételi arány: csök kenése és a kutatásra forditható kiadások visszafogása azt eredményezi, hogy csökken az uj kutatói státusok száma. Ez a folyamat nemcsak az egyetemeken, hanem más kutatóintézetekben is megfigyelhető, ahol a hirtelen fejlesztést lassúbb növekedés vagy visszaesés követi. Az első táblázat azt mutatja, hogy a nyugati országokban 1 9 б 0 óta csökken az uj kutatói állások száma. 1.táblázat Egyetemi kutatók számának átlagos növekedési üteme 1965 és 1977 között /százalékban/ Ország I96I-I965 I965-I969 I969-I973 1973-1977 Nagy-Britannia 13 6 4 1 Egyesült Államok 13 10 3 4 Német Szövetségi Köztársaság 23 12 11 1 Kanada 17 20 7 2 Az NSZK-ban I96I és 1965 között a tanszéki állások száma évenként 23 %-kal növekedett. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban ez az arány 13 %-os volt, Kanadában 17 %-os. Az 1970-es évek elején, amikor a felvételi arány és a költségvetés növekedés tendenciája megfordult, a fiatal kutatók iránti kereslet is hanyat lott: az évtized végére a tanszéki növekedési arány 1-4 %-ra esett vissza. 1/ KIDD.Ch.V.: New academic positions-: the outlook in Europe and North America. /Egyetemi kutatók kilátásai Nyugat-Európában és Észak-Amerikában./ = Science /Washing ton/,I98I.ápr.17. 293-298.

p. 28