Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

2. szám - Figyelő

ellátására kiil ö n - к ü 1 ö n kell felkészíteni a mérnököket. A cseh szakemberek véleménye szerint bizonyos társadalomtudományi ismereteket /pl. pszichológia, pedagógia/ is be kell"vonni a műszaki egyetemek tananyagába. A kutat szerepe készítésében. ó к é p z é s a mérnökök felA hallgatók tudományos kutató tevékenysége növeli a felsőfokú képzés szinvonalát. Az NDK-ban kb. tiz éve működnek olyan műszaki egyetemek, főiskolák, melyekben hároméves alapképzés után mérnöki gyakorlatot folytatnak az ipari üzemekben, majd az arra rátermettek kutatómunkát végeznek. A Szovjetunióban a hallgatók tudományos kutató tevékenységének több formája alakult ki /pl. tantárgyi versenyek, tudományos diákkörök, tanfolyamok, egyetemi tervező csoportok stb./. Nemzetközi kapcsolatok . A mérnökképzésben jól hasznosítható a metodikai segédeszközök, könyvek, technikai eszközök cseréje és kölcsönzése az oktatási segédeszközök és a tananyag közös kidolgozása. Az egyetemi és főiskolai konferenciákra, kollokviumokra meghivják a különböző országokból a hallgatókat; az aspiránsképzésben különösen fontos szerepet töltenek be a szovjet egyetemek. A felsőfokú oktatási intézmények a jövőben intenzivebben vehetnek részt a KGST országok sokoldalú tudományos-műszaki együttműködésében. Ilyen módon a tudományos disszertációk témái szorosabb kapcsolatban lesznek a KGST országokban folyó termelés szükségleteivel, hamarabb realizálódnak, nagyobb népgazdasági haszonnal járnak a kutatás eredményei. -Mérnöktovábbképzés. Az egyes országokban különböző módon szervezik a műszaki szakemberek továbbképzését. Bulgáriában 5-8 évenként minden szakember 14—15 napos továbbképzésben vesz részt, de szerveznek 2-4- hónapos továbbképző, kiegészítő képesitést adó és 1 - 1,5 éves átképző, uj szakképzettséget nyújtó tanfolyamokat is. -- L'VOVjN. - ANDRIESIN.V. - ZSICKI, E.: Nekotorüe problemü podgotovki inzsenerov i naucsnüh kadrov v- tehnicseszkih vuzah i ih iszpol'zovanie v sztranah-cslenah SZÉV. /А mérnökök és tudományos káderek képzésének egyes kérdései a műszaki főiskolákon, és a tapasztalatok alkalmazása a KGST-tagállamokban./ = Éko nomicseszkoe Szotrudnicsesztvo Sztran-Cslenov SZÉV /Moszkva/, 1980.6.no. 98-100.p. „ . П «iL • Az EGK к u tégiája a években atási stranyolcvanas Az Európai Gazdasági Közösség kutatási miniszterei I98I. november 9-én vitatták meg a közösség kutatási stratégiáját. A közös kutatáspolitika uj vonásaként átfogó programot készítenek az EGK valamennyi kutatási tevékenységéről — feltüntetve az országos, a nemzetközi és a közös piaci akciókat, s igy lehetővé téve a közép és hosszú távú tervek folyamatos aktualizálását. Az EGK tagországok jelenleg mintegy 300 millió közös pénzegységnek megfelelő összeget költenek kutatásra, ennek 75 %-át energiakutatásra. A miniszterek tervbe vették a kutatási kiadások megkétszerezését, és rámutattak arra, noha a tagországok igen nagy kutatási potenciállal rendelkeznek, nem tesznek eleget az európai ipar nemzetközi pozíciójának megerősítéséért. Összehasonlítási alapul közzétették az EGK, Japán és az Egyesült Államok kutatási kiadásainak, kutatási személyzetének I98O.évi adatait. 160