Tudományszervezési Tájékoztató, 1982
2. szám - Szemle
1976— ig a Jugoszláviában bejelentett hazai szabadalmak száma folyamatosan növekedett, 1977 óta azonban stagnál. A fejlett országokkal összehasonlítva, Jugoszlávia eléggé lemaradt a bejelentett és megadott szabadalmak számát tekintve. Ez arra utal, hogy az ujitó tevékenység ösztönzésének és szervezésének rendszere válságban van. Az okok összetettek, de főleg az ösztönzés rendszerében és az ujitó tevékenység területén uralkodó általános hangulatban keresendők. A hazai szabadalmak alacsony számának és az ujitások területén kialakult kedvezőtlen helyzet okai közé kell sorolni a kreativitás hosszú távú ösztönzésének hiányát, az eredménytelen próbálkozásokat a társadalom ujitási kedvének megteremtésére, a jutalmazási rendszer elégtelenségét és a jövedelmek elosztásában uralkodó "egyenlősdit", a hagyományos termelési strukt urák megváltoztatásának lassúságát, a határozatlanságot a munkamódszerek megválasztásában, a magas szinvonalu kreativitást és invenciót igénylő technológia nem kielégitő ösztönzését, a normativ megoldások hiányát, a szabadalmi jogvédelem lassúságát és ineffektivitását, a tudósok és mérnökök alkotóképességének elégtelen kihasználását, valamint a K+F, a személyzet képzése és a munkás zervezes közötti szerves kapcsolat hiányát. A technológia kereskedelem mérlege szintén jellemzi az országban folyó tudományos tevékenység hatékonyságát. Jugoszlávia viszonylag későn illeszkedett be a technológia-áramlás világrendszerébe, és mind műszakilag, mind gazdaságilag függővé vált a fejlettebb országoktól, ami lassitotta a hazai technológia és K+F fejlődését és korlátozta az export bővitését. Az ipari kooperációkat és a közös vállalkozásokat szabályozó 1978.évi törvények a megfelelő tudomány- és technika politikával párositva jelentősen javithatják Jugoszlávia helyzetét a nemzetközi technológia kereskedelemben. A külföldi partnerekkel való tudományos-műszaki együttműködés Jugoszlávia számára létkérdés, de örvendetesen növekszik azon területek száma, melyeken az ország önálló megoldásokat fejlesztett ki. TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS A JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁGOK KÖZÖTT A köztársaságok és tartományok közötti tudományos együttműködés alapelvei a következők: - a köztársaságok és tartományok a tudománypolitika kialakitása tekintetében önállóak, - a jugoszláv tudománypolitika alapját az önigazgatási megállapodások és a társadalmi szerződések képezik, - a kutatás és a fejlesztés irányitása tervezett, - a köztársaságok és tartományok K+F feltételeinek megteremtésében szolidaritásnak és kölcsönösségnek kell érvényesülnie, - racionális munkamegosztással kell elérni a tudományos potenciál és a források optimális hasznositását. A tudományos együttműködés szervezésével és irányításával megbizott testület az egész ország fejlesztésének érdekeit tartja szem előtt, tevékenységét a köztársaságok és tartományok küldötteiből álló tanács irányitja. A technológiai, gazdasági, társadalmi, kulturális fejlesztés kiemelt programjait a köztársaságok és tartományok közös tervezetei tartalmazzák. 1976 és 1980 között három kutatási terület élvezett prioritást: - a technológiai és gazdasági kutatások, különös tekintettel az energia- és nyersanyagtermelésre, a vegyiparra, az elektronikára, a fémfeldolgozásra és az élelmiszeriparra, - a társadalom- és humán tudományos kutatások, különös tekintettel a szocialista önigazgatás megszervezésére, az egészségügyre és a környezetvédelemre, 141
