Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

2. szám - Szemle

fedezete ezután biztosított. Ugyanis a kötelező alapképzés megszűnése miatt a ter­melői árakat nem kellett csökkenteni. Annál a mintegy 60 szövetkezetnél, ahol eddig magas szinvonalu K+F tevékenység folyt, a továbbiakban kötelező az alapképzés. A bemutatott szabályozás szerint képződő forrásokon kivül továbbra is nélkülöz­hetetlen, sőt egyre nagyobb szerepet kap a hitel. A vállalati szintű hosz­szabb távú műszaki fejlesztési tevékenység elősegítésére a hitelrendszer továbbra is folytatja azt a korábbi gyakorlatát, amellyel biztosítja a műszaki fejlesztési alapok rövid- és középtávú megelőlegezését. Ez a rendszer is enyhíti azokat a pénzügyi ter­heket, amelyek a kutatási ráforditások és a realizálásból származó bevételek közötti sokszor jelentős időkülönbségből adódnak. 1980-tól a MŰFA megelőlegezésének uj formája az un. inno vációs hitel , amely a MŰFA egyszerű előlegezése helyett lehetővé teszi az egész in­novációs folyamat finanszírozását. Hasonló funkciót tölt be - a vállalatokon kivüli körben is - a Központi Váltó és Hitel Bank RT keretében létrehozott Innovációs Alap tőkéje is. A MŰSZAKI FEJLESZTÉSI ALAP FELHASZNÁLÁSA A műszaki fejlesztési alap tehát a vállalatoknál képződik, s jelentős hányada ott is kerül felhasználásra. A képződő műszaki fejlesztési alap felhasználható a gazdálkodó szerv döntésének megfelelően bármely meglévő vagy uj termék, technológia vagy tevékenység műszaki fejlesztésének fi­nanszírozására. Az innovációs folyamatban az alapkutatástól a prototípus előállításáig lehetséges a műszaki fejlesztési alapból történő finanszírozás. A műszaki fejlesztési tevékenység elősegítése érdekében azonban az alap felhasználási köre ennél bővebb: lehetőség van ugyanis e tevékenységhez szorosan kapcsolódó költségek /pl. termelésszervezési megbizás, műsza­ki információ/ elszámolására is. Általános szabály, hogy az alap terhére beruházások nem szá­molhatók el, azonban a műszaki fejlesztési tevékenység elősegítése érdekében ezt a szabályt feloldják, ha a kísérlet tárgya beruházásnak minősül, va­lamint az Ipari Termék Jegyzékben pontosan meghatározott kisérleti eszközökkel /labo­ratóriumi .berendezések, készülékek, műszerek/, a kisérleti félüzemekkel, a kisérleti építményekkel, a technológia célú vállalati kutatás-fejlesztéssel szorosan összefüggő beruházások esetén. Az alap terhére beszerzett állóeszköz termelésbe állításakor a kisérleti időtartam alatti elhasználódástól függő nettó értéket meg kell téríteni a rendeltetésszerű beruházási forrásból. Uj elv és gyakorlat az is, hogy az alap bevon­ható a vállalati veszteség rendezésébe. A vállalati műszaki fejlesztési alapok felhasználásánál a fő problémát a kuta­tási célok szerinti felha sználás hosszabb távon is kedvezőtlen ará­nyai jelentik, ugyanis az egyes kutatási célokra történő felhasználásban lénye­ges arányváltozások nem következtek be. A gyártmányfejlesztési ráforditások változatlanul mintegy 40 %-os arányt képviselnek, mig a gyártás­fej lesztési ráforditások aránya alacsony /25 %/ és csökkenő mértékű. A technológiai lemaradás csökkentése érdekében a gyártásfejlesztési ráfordításokat nö­velni kellene. A felhasználási arányokra jellemző, hogy az elmúlt években a vállalatok a náluk maradt MŰFA nagyobbik részét /1979-ben kb. a 60 %-át/ saját maguk hasz­nálták fel. Más kutatóhelyeknek adott kutatási megbízásokra, megrendelésekre az alap­nak mintegy egyharmad részét fizették ki. Igen alacsony arányt képvisel a vállalati licencvásárlásra fordított hányad. Az ötödik ötéves terv eddig is­mert adatai szerint a képzett alapnak mindössze 8 %-át fordították erre a célra, ami jócskán alatta marad a kívánatosnak itélt kb. 20 %-nak. 121

Next

/
Oldalképek
Tartalom