Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

2. szám - Szemle

dasági nagyvállalatnál és termelőszövetkezetnél az egységes kulcs alapján /0,7 %/ kalkulált MÜFA-képzés. E mellett módosult a MÜFA-képzés rendszere5/, megváltoztak a képzési hányadok és a vetitési alap, valamint a forrás-képzők köre és a központi elvonás arányai. Már emiitettük, hogy a műszaki-fejlesztési alapok terven felüli növekedését^főleg az okozta, hogy az alapanyagok és energiahordozók árának jelentős emelkedése megnövelte a vállalatok értékesitési árbevételét, s ezzel egyben a MŰFA képzésének vetitési alapját. Ez a növekedés a műszaki fejlesztés célját és lényegét tekintve indokolatlan és nemkivánatos aránytalanságokat idézett elő. Elkerülhetetlenné vált a vetitési alapnál az anyagköltség-növekedés torzitó hatásának kiküszöbölése. Az i98o. január 1-vel életbe lépett uj képzési rendszerbe a gazdálkodó egységek az eddigi árbevétel helyett a vállalati munka eredményét kifeje ző - lényegében a hozzáadott értéknek megfelelő - mutató /az anyagköltséggel csökkentett értékesitési bevétel/ alapján képezhetik a műszaki fejlesztési alapot. Eddig termékcsoportonkénti kulcsok alapján képződött az alap, 1968-tól összesen negyvenféle kulcs volt érvényben, amelyek értéke - 0,1-től 18,5 %-ig - elvileg kifejezte a termékek akkor megállapított kutatás- és fejlesztés igényességét. Természete sen a képzési kulcsok kialakitását a kutatásigényességen tul más té nyezők is befolyásolják. Ezek közül leglényegesebb a fejlesztési politika /struktura politika/ célrendszere és a szóbanforgó termékeket előállitó ágazatok fejlettségi szintje. A fejlesztés - vagy szélesebben értelmezve a műszaki fejlesztés - sok esetben nem a hazai kutatómunka eredményét alkalmazó innováció révén valósul meg. Előfordul, hogy egyes ágazatok /hazánkban a hetvenes évtizedben ilyen volt a textilipar és az élelmiszeripar/ fejlődésben mutatkozó elmaradottságukat saját erejű és kezdeményezésű innováció révén képtelenek felszámolni, sőt az idő előrehaladtával az elmaradottság fokozódik. Ezekben az esetekben központi előirányzatok mozgósításával teljes körű, vagy részleges ágazati rekonstrukció ment végbe. így ezeken a területeken hosszabb távon viszonylag alacsonyabb műszaki fejlesztési alap és ennek megfelelő képzési kulcs került megállapításra az I98O—tói érvényes szabályozó rendszerben. A struktura politikának megfelelően fokozott MÜFA-képzés vált szükségessé a vegyiparban, ezen belül elsősorban a gyógyszeriparban, a gépiparban és a kitermelőiparban. Nem volt viszont célszerű a képzési kulcsokat termékcsoportonként megmerevíteni. A jelenlegi gazdaságpolitika szinte legfontosabb elve a gyors és ha tékony termékváltás, a versenyképesség fokozása a világpiacon, így célszerűbbnek látszott egy-egy szakmára, tevékenységet jellemző szakágazatra egyetlen költséghányadot megállapítani. Egy vállalatra tehát egyetlen költséghányad jelenti a MÜFA-képzés kötelező kulcsát. A vállalat által gyártott termékek árában érvényesíthető költséghányadot azonban maga a gazdálko dó szerv állapitja meg. Ez a konstrukció várhatóan elősegiti a vállalatok struktura politikai elképzeléseinek realizálását, növeli a vállalati árpolitika rugal másságát. A termékek áraiban a vállalati műszaki fejlesztési költséghányadot ugyanis több szempont figyel embeVete1eve 1, de alapvetően a termékek korszerűségének függvényé ben látszik célszerűnek differenciálni. 4/ A Minisztertanács 39/1979. /XI.1./ sz. rendelete a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről. 5/ З8/1979. /XI.1./ Mt.sz.rendelet a vállalati műszaki fejlesztési alap képzéséről, felhasználásáról és elszámolásáról. 119