Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Figyelő

gyasztónak kell együtt élnie az újítások­kal. Noha az országok műszaki ujitási képessége növeli a világpiaci versenyké­pességet, hangsúlyozni kell, hogy az ipa­ri verseny nem válhat nemzetek közötti versennyé. Az OECD országai között tág tér nyilik az ujitási politika fejleszté­sét célzó nemzetközi együttműködés szá­mára . — Innovation policy in OECD member countries. /Innovációpolitika az OECD országokban./ = The OECD Ob­server /Paris/,1980.106. no. I5-I6. Keletnémet kutatók munkakörülményei Az NDK Tudományelméleti-, törté­neti- és szervezési intézete vizsgálatot végzett "Munka- és életkörülmények a tu­dományban" cimmel. A vizsgálat kimutatta, hogy az utóbbi években jelentősen nőtt az akadémiai kutatók száma, és növekedett képzettségük foka. A kutatók szako­sítása ma túlnyomórészt a tudomá­nyos munka során történik, a tudományos munkatársak 40 %-a nem az egyetemeken, hanem a konkrét kutatási feladat révén válik egyik vagy másik terület szakértő­jévé. Meggondolandó, nem lenne-e célsze­rű már az oktatás során tudatosabban egy-egy szakterületre felkészíteni a hallgatókat. További problémát jelent, hogy az egyetemről közvetle­nül a kutatásba kerülők létszáma abszolút értékben ugyan csökken, de az összlétszámon belül nő az arányuk, és ma már eléri a 48 %-ot. A 60-as években jelentős számban kerültek az alapkutatásba az ipari kutatóintézetek munkatársai, ta­pasztalt ipari vezetők. Ma ez már csak el­vétve fordul elő. Ugyanakkor az ipari ku­tatóintézetekben sem kielégitő az alapku­tatási tapasztalatokkal rendelkező munka­társak aránya. A kutatók fele nem vesz részt a nemzetközi együttműködésben, következésképpen nincs megfelelő nemzet­közi tapasztalata. Ráadásul a nemzetközi együttműködés hatékonysága alacsony, és többnyire az idősebb kutatók játszanak szerepet benne. Az alkotó munka arányának növelése, a monoton, rutin tevékenység csökkentése javítaná a kutatási feladattal való sze­mélyes azonosulás mértékét. — MESKE,W. - MEYER,H.: Empirisch­statistische Analysen des Wissen­schaftspotentials. /А tudományos potenciál empirikus statisztikai elemzése./ = Spectrum /Berlin/, 1980.?.no. II-IV.p. Rosszul fizetett brit tudósok Az elmúlt évtizedben az angol kor­mányok két fajta bérpolitikát váltogattak. Az egyik politika erős kontro lt igyekezett gyakorolni a bérek fölött, hogy igy útját állja az inflációnak, a másik viszont szabadon enged­te a béreket, és igy kívánta növelni a ha­tékonyságot. A két bérpolitika eltérő ha­tással van a különböző státuszu munkavég­zőkre, és a tudományos életen belül is vál­tozó módon érintette a kutatók jövedelmét. A 70-es évek folyamán volt két olyan periódus, amikor szigorú bérkorlátozást ve­zettek be, és volt két szabályozás nélkü­li időszak. 1971 és 1974 között a tudo­mányos kutatásokat végzők jövedelme lénye­gesen csökkent a kétkezi munkát végzőké­hez viszonyítva. Rövid átmeneti időszak után egészen 1977-ig folytatódott ez a tendencia. 1977-tel kezdődően a szabad bérpolitika időszakában a mérnökök és az egyéb kvalifikált szakemberek fizetése emelkedni kezdett és valamelyest csökkent az előző évek során kialakult hátrány. A mintegy 10 %-os reálbércsökkenést azonban az I977 utáni emelkedés nem tudta még meg­közelítőleg sem kiegyenlíteni. A magán és az ál­lami szektorban dolgozó vegyészmér­nökök fizetése három évvel ezelőtt körül­belül azonos volt. 1977 és 1980 között a magánszektorban a mérnökök jövedelme re­álértékben számolva 4-16 %-kal emelkedett, mig az állami alkalmazottak között csak egyetlen mérnök kategóriában volt enyhe /1 %-os/ emelkedés, az összes többi te­rületen 1-5 %-os reálbércsökkenés mutat­ható ki. Akár életkor szerinti bontásban, akár tudományos fokozat szerinti csoporto-

Next

/
Oldalképek
Tartalom