Tudományszervezési Tájékoztató, 1981
1. szám - Figyelő
gyasztónak kell együtt élnie az újításokkal. Noha az országok műszaki ujitási képessége növeli a világpiaci versenyképességet, hangsúlyozni kell, hogy az ipari verseny nem válhat nemzetek közötti versennyé. Az OECD országai között tág tér nyilik az ujitási politika fejlesztését célzó nemzetközi együttműködés számára . — Innovation policy in OECD member countries. /Innovációpolitika az OECD országokban./ = The OECD Observer /Paris/,1980.106. no. I5-I6. Keletnémet kutatók munkakörülményei Az NDK Tudományelméleti-, történeti- és szervezési intézete vizsgálatot végzett "Munka- és életkörülmények a tudományban" cimmel. A vizsgálat kimutatta, hogy az utóbbi években jelentősen nőtt az akadémiai kutatók száma, és növekedett képzettségük foka. A kutatók szakosítása ma túlnyomórészt a tudományos munka során történik, a tudományos munkatársak 40 %-a nem az egyetemeken, hanem a konkrét kutatási feladat révén válik egyik vagy másik terület szakértőjévé. Meggondolandó, nem lenne-e célszerű már az oktatás során tudatosabban egy-egy szakterületre felkészíteni a hallgatókat. További problémát jelent, hogy az egyetemről közvetlenül a kutatásba kerülők létszáma abszolút értékben ugyan csökken, de az összlétszámon belül nő az arányuk, és ma már eléri a 48 %-ot. A 60-as években jelentős számban kerültek az alapkutatásba az ipari kutatóintézetek munkatársai, tapasztalt ipari vezetők. Ma ez már csak elvétve fordul elő. Ugyanakkor az ipari kutatóintézetekben sem kielégitő az alapkutatási tapasztalatokkal rendelkező munkatársak aránya. A kutatók fele nem vesz részt a nemzetközi együttműködésben, következésképpen nincs megfelelő nemzetközi tapasztalata. Ráadásul a nemzetközi együttműködés hatékonysága alacsony, és többnyire az idősebb kutatók játszanak szerepet benne. Az alkotó munka arányának növelése, a monoton, rutin tevékenység csökkentése javítaná a kutatási feladattal való személyes azonosulás mértékét. — MESKE,W. - MEYER,H.: Empirischstatistische Analysen des Wissenschaftspotentials. /А tudományos potenciál empirikus statisztikai elemzése./ = Spectrum /Berlin/, 1980.?.no. II-IV.p. Rosszul fizetett brit tudósok Az elmúlt évtizedben az angol kormányok két fajta bérpolitikát váltogattak. Az egyik politika erős kontro lt igyekezett gyakorolni a bérek fölött, hogy igy útját állja az inflációnak, a másik viszont szabadon engedte a béreket, és igy kívánta növelni a hatékonyságot. A két bérpolitika eltérő hatással van a különböző státuszu munkavégzőkre, és a tudományos életen belül is változó módon érintette a kutatók jövedelmét. A 70-es évek folyamán volt két olyan periódus, amikor szigorú bérkorlátozást vezettek be, és volt két szabályozás nélküli időszak. 1971 és 1974 között a tudományos kutatásokat végzők jövedelme lényegesen csökkent a kétkezi munkát végzőkéhez viszonyítva. Rövid átmeneti időszak után egészen 1977-ig folytatódott ez a tendencia. 1977-tel kezdődően a szabad bérpolitika időszakában a mérnökök és az egyéb kvalifikált szakemberek fizetése emelkedni kezdett és valamelyest csökkent az előző évek során kialakult hátrány. A mintegy 10 %-os reálbércsökkenést azonban az I977 utáni emelkedés nem tudta még megközelítőleg sem kiegyenlíteni. A magán és az állami szektorban dolgozó vegyészmérnökök fizetése három évvel ezelőtt körülbelül azonos volt. 1977 és 1980 között a magánszektorban a mérnökök jövedelme reálértékben számolva 4-16 %-kal emelkedett, mig az állami alkalmazottak között csak egyetlen mérnök kategóriában volt enyhe /1 %-os/ emelkedés, az összes többi területen 1-5 %-os reálbércsökkenés mutatható ki. Akár életkor szerinti bontásban, akár tudományos fokozat szerinti csoporto-
