Tudományszervezési Tájékoztató, 1981
1. szám - Figyelő
3. a fejlesztés és az uj termelés igényeit kielégítő vállalati feltételek megléte; 4. a vállalat képessége a. K+F termelés ciklus rentábilis megszervezésére . Az innovációk kereskedelmi esélyeinek vizsgálatánál egyre jelentősebb lesz a K+F és az azt követő realizálási ciklusok, valamint a piaci lehetőségek gazdasági elemzése. A legtöbb hasznot igérő, a legkisebb ráfordítással és kockázattal járó projektumokat választják ki. A gazdasági elemzésnél a megvalósitás a Iternativáit is vizsgálják, itt már nem a ráfordítások, hanem a rendelkezésre álló szakembergárda, a nyersanyagok, a szervezési kérdések játsszák a fő szerepet. A gazdasági elemzés oszthatatlan részét alkotják az időszakos e 11 enő r'zés e к , melyek célja a piaci helyzet és a kifejlesztés alatt álló termék összhangjának állandó vizsgálata. Ez az ellenőrzés választ ad arra, hogy az adott terv a vállalatnak még mindig kifizetődő-e, konkurrenciaképessége nem gyengült-e meg. A gazdasági elemzések elsősorban a rentabilitást vizsgálják, ezen belül - a beruházás megtérülését /return in investment/, - a megtérülési időt /payout time/, - a terv értékét /project value/. A különböző szempontú rosták után végül is az eredeti ötleteknek csupán 20 %-a kerül megvalósításra. Az innovációk értékelésére nincsen ugyan egységes gazdasági kritérium-rendszer, azonban a vállalati tapasztalatok alapján mégis körvonalazódik egy követelményrendszer. A vállalatok többsége az uj termék K+F költségeit veti össze az eladásból származó haszonnal s bár az utóbbira sok egyéb tényező is hat, a gyakorlat igazolta az elv helyességét. - Nekteré ekonomické aspekty tvorby konkurenceschopnjch inováci v USA. /А konkurrenciaképes innovációk néhány gazdasági aspektusa az Egyesült Államokban./ = Predpoklady Rozvoje Vedy a Techniky /Praha/, 1979.4.no. 21-34.p. _ . Innováció a csehszlovák iparban 1978-ban Csehszlovákiában kutatási jelentést készítettek az innovált termékekről a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai alapján. A fejlett ipari országokkal összehasonlítva a csehszlovák iparban csekély százalékban szerepelnek innovált termékek. Néhány termelő ágazat lemaradásának az lett a következménye, hogy a fő iparágak nem tudnak világszínvonalú innovációkat előállítani; a tökéletlen szállítási rendszer az uj termék előállításában résztvevő ágazatokban okoz zavart. A termék színvonalát megszabja a szervizek, a pótalkatrész-ellátás állapota is. A csehszlovák ipari termékek közül csupán 2 fo éri el a világszinvonalat, 4 % az elsőosztályu termék. A termékek értékelése egyébként eléggé szubjektiv alapon történik, s az innovációk további sorsáról nincs hir, igy nem követhető nyomon az innovált termék által kiváltott hatékonyság sem. Az igazsághoz tartozik, hogy az iparban a fejlesztési kérdéseknek kevesebb figyelmet szentelnek, mint a folyamatos termelés biztosításának. Az érvényes ösztönzési rendszer sem hat kedvezően az ujitások megvalósítására. Nehézségek merülnek fel a kísérletezés, az ellenőrzés és a bevezetés során, akadozik az anyagszállítás, s ráadásul, a tervezési és pénzügyi előírások szövevénye is lassítja az ujitási folyamatot, és negativ hatással van a csehszlovák ipar exportképességének növelésére. Ugyanez a helyzet tapasztalható a licencek felhasználásánál is. Elvileg nem tisztázott, m i előnyösebb a népgazdaságnak: a gyors hatással járó, kisebb jelentőségű ujitások sora, vagy a magasabb kategóriába tartozó, hosszabb kifutási időt igénylő, ámde jelentős ujitások. Az utóbbiak ugyanis lánc, reakciót váltanak ki: megvalósításukhoz más ágazatokban is innoválni kell! Japán 35 ООО licenccel rövid idő alatt a felére csökkentette az Egyesült Államokkal szembeni, műszaki lemaradását. A csehszlovák szakembereknek is választ kell találni néhány fontos kérdésre: Ku82