Tudományszervezési Tájékoztató, 1981
1. szám - Figyelő
Al 1 a m о к Szaúd-Arábiával kötött egyezményt tudományos-műszaki központ létrehozására. Az ENSZ különböző szervezetei segitséget nyújtanak az önálló tudományos és műszaki politika kialakitásához. Az ENSZ 3 milliárd dolláros költségvetéséből 1,5 százalék jut a harmadik világ országainak tudományos-műszaki fejlesztésére; ebből 1-2 millió dollár az arab országok részesedése. Ugy tűnik, hogy Egyiptom kezdi elveszíteni egyeduralmát az arab világ tudományos életében. 1950-ben még Egyiptom adta az arab országokból származó tudományos publikációk 80 százalékát, 1967-ben 63 százalékát, 1976-ban pedig már csak 55 százalékát. Várható, hogy ez az arány 2000-ig 40 százalékra csökken. Valószinü, hogy a leggyorsabban fejlődő Kuwait, Libia és Irak részesedése az arab országok tudományos termelésében 2000-re eléri a 30 százalékot. Nő a munkaerő mozgás a kutatók körében, amit elsősorban az olajtermelő országok társadalmi és kulturális fejlődése tesz lehetővé. Ezekben az országokban rohamosan nő a K+F ráforditás is, a többiekben viszont alig láthatók a növekedés nyomai. A gyors változások láttán ma még nehéz megjósolni, hogy milyen irányok válnak uralkodóvá az arab országok tudományos életében. Az ötvenes évek óta exponenciálisan nő a K+F munkaerő, számuk kb. 5 évenként megkétszereződik. Ha a növekedés trendje változatlan marad, akkor az 1978-ban 1 millióra tehető diáklétszám 2000-re meghaladja majd a 12 milliót. A külföldön képzett, doktori fokozattal rendelkező diplomások száma a jelenlegi 24 ezerről 25О ezerre emelkedhet majd az ezred végéig. A fejlett ipari országokba irányuló brain-drain a gazdasági recesszió miatt csökkenőben van, és egyre kisebb lesz az "elszivottak" aránya a maradókhoz képest. Ez felveti a képzett munkaerő foglalkoztatásának problémáját; a nagyarányú fejlődés sem igényel még nagy létszámú tudományos gárdát. Az ország stabilitását befolyásolja,sikerül-e a diplomások alkalmazását megvalósitó műszaki politikát kialakítaniuk. Ha sikerülne megoldani az országok összefogását, akkor nem lehetetlen, hogy az arab országok élre törnek a világ tudományos életében. — ZAHLANjA.B.: Planning science in the Arab World. /А tudomány tervezése az arab világ országaiban./ = Nature /London/,1980.j an.17. 239F.J. Ipari és katonai Nagy-Britanniában К +F Nagy-Britannia összes K+F kiadása 1975-ben 2 151 millió^font, 1978-ban pedig 2 225 millió volt. 1 /Az összehasonlítások pontosságának céljából az összegek az 1975-ös árfolyamon szerepelnek./ Az ipari K+F kiadások 1975-től 1978-ig 17 %-kal emelkedtek: 1975-ben 1 352 millió fontot, 1978-ban pedig 1 566 milliót tettek. Ezért az Iparügyi Minisztérium 1975-öt a hullámvölgy, 1978~at pedig a csúcs évének nevezte. 1.táblázat K+F kiadások megoszlása ipari szektorok szerint A teljes K+F kiadás /millió fontban/ 1975 1978 A változás A teljes K+F kiadás /millió fontban/ %-ban Az összes termékcsoport 1 352,3 2 341,0 + 17 Az összes gyárilag előállitott termék 1 302,4 2 255,1 + 17 Vegyi termékek 251,0 431,8 + 15 Gépipar 104,0 181,9 + 14 Elektronika 279,4 650,2 + 58 Egyéb elektrotechnikai termékek 73,1 101,1 - 6 Autóipar 88,5 130,0 - 1 Űrkutatás 291,9 424,9 - 2 Egyéb gyárilag előállitott termékek 214,3 335,3 + 2 71
