Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

6. szám - Figyelő

és know-how formájában, ami a világkereskedelem több mint 10 %-át teszi. A nyugati eredmények felhasználása lehetővé teszi a szocialista országokban a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását, az idővel és az eszközökkel való takarékoskodást, a hazai tudományos-műszaki tevékenység más, fontos problémáira való összpontosítását, az export-szerkezet korszerűsítését. A nyugati államokból származó licencia-import mennyisége azonban nem mindig felel meg a KGST tagországok műszaki és gazdasági szükségleteinek /a valutaeszközök korlátozottsága, a kapitalista országok részéről foganatosított kereskedelmi diszkrimináció miatt/. A KGST országok pozíciója erős a licencia-piacon. A legaktívabb exportőrök a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia. Az NDK licenciaexportjának hatékonyságára jellemző, hogy egy textilipari komplexum 60 licenciáját 14 ország vállalatainak adta el. Nagy sikerrel használják a fejlett kapitalista országokban a csehszlovák textil-technológia, a textilipari gépgyártás és a gyógyszeripar műszaki újdonságait. A magyar technológiakereskedelem 30 %-a a fejlett kapitalista és a fejlődő országokba jut; az utóbbi nyolc esztendőben Magyarország több mint 300 licenciát adott el nyugatra. -- BOJCSENKO.A.V.: Naucsno-tehnicseszkie szvjazi sztran szocialiszticseszkogo szodruzsesztva sz kapitaliszticseszkimi goszudarsztvami. /А szocialista közösség országainak tudományos-műszaki kapcsolatai a kapitalista államokkal./ = Vesztnik Moszkovszkogo Universziteta, Szerija Ékonomika. 1981.2. A "koppenhágai szellem" és a tudományos együttműködés A német fizikus, Werner Heisenberg 1930-ban alkotta a "koppenhágai szellem" néven közismertté vált fogalmat. Mit tartalmaz ez a kifejezés? Egyrészt az atomfizika kérdésfelvetésének bizonyos módját, de ez a koppenhágai szellem nemcsak egy ismeretelméleti magatartásnak felel meg, hanem a nemzetközi együttműködés bizonyos koncepciójának is. Ugy tartják, hogy Niels Bohr a modern atomelmélet atyja. Hírnevét 1913ban megfogalmazott elméletével szerezte, mely Max Planck kvantumelméletét fejlesztette tovább. 1913-tól a német fizikusok elkezdték kidolgozni a Bohr-elmélet által megnyitott kutatási programot. Az évek során sok eredményt értek el, a döntő áttörésre 1925-ben került sor, amikor a göttingeni teoretikusok —

Werner Heisenberg, Max Born és Pascual Jordan— kifejlesztették a matrix mechanikát, Erwin Schrödinger pedig egy másik megközelítés alapján a hullámmechanikát. Ezeket később az angol Paul Dirac egyesitette a kvantummechanika teljesen matematizált elméletében és ezzel elhárította az utolsó akadályt is a kutatás útjából. A kvantummechanika és a relativitáselmélet a két legjelentősebb vívmány e század fizikájában. A relativitáselméletet lényegében egy ember: Albert Einstein alkotta. Viszont a kvantummechanika számos fizikus kollektiv m ü v e . Ilyen szempontból ez fordulatot jelentett a természettudományokban. Az 1920-as évek atomfizikája a komplexitás olyan fokára hágott, hogy egyetlen egyén sem remélhette, hogy minden részterületet megismer és még kevésbé, hogy egyedül egy önálló teóriát tud kidolgozni. A kvantummechanika több ország fizikusainak egyesitett munkájával valósult meg és nyilvánvalóvá tette a tudomány nemzetközi jellegét. De a politikai helyzet Európában az 1920-as évek hajnalán egyáltalán nem haladt a nemzetközi együttműködés irányába. Az első világháború után a szövetséges államok Németországnak és a többi központi hatalomnak a nemzetközi közösségtől való elszigetelésére törekedtek, és a német tudomány bojkottja az általános megtorlás politikájának egyik eleme volt. A német fizikusok ezentúl már nem mehettek Angliába vagy Franciaországba, és az angol meg francia fizikusok sem Németországba. A folyóiratok, kéziratok cseréjét, a levelezést is szigorúan korlátozták. E feszültséggel és keserűséggel teli légkör ellen emelte fel szavát Niels Bohr és megkísérelte visszaállítani a kutatók közötti kommunikációt. De talán még Bohr személyes iniciativáinál is jelentősebb volt a Koppenhágában alapított uj intézet szerepe. 671