Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Szemle

NŐK AZ IPARBAN A munkaerőgondok enyhítése érdekében egyre több nőt foglalkoztatnak a v e g y iparban. Különösen sok nő dolgozik a gyógyszeriparban, a háztartási és kozmetikai cikkeket gyártó iparban. Nagyarányú a nők foglalkoztatása a kémiai, kutató- és tervező intézetekben, valamint a tudományegyetemeken. /А férfiak szivesebben dolgoznak a több kereseti lehetőséget biztosító iparvállalatoknál./ A professzornők aránya a gyógyszeriparban a legnagyobb. A 42,6 %-os ipari átlaggal szemben a könnyűiparban 67,4 % a nők aránya. A gyárigazgatónők aránya 18, a főkönyvelőnőké és a főmérnöknőké 48 %-os, 1973-1978 között 51 %-kal gyarapodott a vezetőnők létszáma. Az elmúlt 35 évben megnőtt a diplomás nők aránya a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Az élelmiszeriparban dolgozó biológusok 84,6 %-a, a mérnökök 60,5 %-a, a vezetők J>0 5&-a nő. Az építésznőknek jó hirük van itthon és a világban. Azóta, hogy Dunaujváros építéséért egy utóbb Kossuth-dijjal kitüntetett mérnöknő volt a felelős, igen sok területen dolgoznak vezetőként is. Az Építészek Nemzetközi Szövetsége Női Szekciójának magyar vezetője van. A KGM vállalatok és intézetek alkalmazzák a gépészmérnöknők zömét. Családon belül gyakran kerülnek konfliktus-helyzetbe, nehéz elfogadtatniuk, hogy férjükkel egyenértékű munkát végeznek. Szivesebben dolgoznak laboratóriumban, mint gyárbam, mert ott védettebbnek érzik magukat. A szocialista társadalom sokat tett a nők felszabadításáért, az emancipációs folyamat azonban még nem ért véget. A nőket nem lehet teljesen megkimélni az anyasággal járó biológiai és társadalmi kötelezettségektől, azonban differenciáltan —képességeik és ambícióik figyelembevételével— maximális segitséget kell nekik nyújtani, hogy tudományos pályájuk is sikeres legyen. EGY FEJLŐDŐ ORSZÁG - BURMA BURMAI SAJÁTOSSÁGOK A tudományos végzettséggel rendelkező nők Burmában két okból vannak sajátos helyzetben : 1. A burmai tudományos közösség csak néhány évtizede, a második világháború után alakult ki, és igy a férfiaknak nem volt elég idejük a terület kisajátítására. 2. A buddhista társadalom kedvező feltételeket teremt a nők közéleti tevékenységéhez. 16/ A húszas, harmincas években csak az orvosok és a mérnökök szereztek diplomát valódi tudományos szakokon, a diákok többsége olyan tárgyakat tanult, melyeknek elsajátítása után közszolgálatba léphetett az államigazgatás, az oktatás, az egészségügy stb. területén. 1950 után változott a helyzet; a diákok 80 %-a valamilyen tudományszakon szerzett képesitést. Soha nem jelentett problémát a nők továbbtanulása és elhelyezkedése. 16/ MYA THEIN

,M.: Women scientists and engineers in Burma. /Tudósnők és mérnökök Burmában./ = Impact of Science on Society /Paris/,

1980.1.no. 15-22.p.