Tudományszervezési Tájékoztató, 1981
1. szám - Szemle
kezményeként a háború után is fennmaradt a kormány és a tudomány kapcsolata, mintája pedig a háború során kialakult kapcsolat lett. Vannevar Bush, akit mai szóhasználattal az elnök egykori tudományos tanácsadójának nevezhetünk, jelentésben foglalta össze a háború ilyen irányú tapasztalatait. 3/ Bush hangsúlyozta mindazokat a társadalmi előnyöket, amelyek az országos szinten megvalósított és folyamatosan támogatott alapkutatásokból származnak és rámutatott arra is, hogy az esetleg hosszú évekig elhúzódó alapkutatások eredményeit nagyon nehéz előre meghatározni. Éppen ezért —irta jelentésében Bush— a kormány akkor jár el helyesen, ha biztositja az alap kutatások pénzügyi feltételeit, és körvonalazza azokat a tág határokat, amelyek között maguk a tudósok szabhatják meg kutatásaik irányát. A BUSH-JELENTÉS JELLEMZŐI A Bush-jelentésben vázolt terv viszonylagos egyszerűsége ellenére igen hatásos volt. Sürgette a kormány saját kutatási kapacitásának fejlesztését, az állami támogatás növelését a tudományos közösség autonómiájának megtartása mellett, és megerősítette az egyetemek vezető szerepét az Egyesült Államokban. Bush javaslatot tett egy "Országos Kutatási Alapítvány" létrehozására is az alapkutatások —meglehetősen szerény mértékű— támogatására. A Bush-jelentés olyan történelmi helyzetben látott napvilágot, amikor a különböző amerikai pártok vezetői többé-kevésbé egyöntetűen elismerték a kormány vezető szerepét a kutatások támogatásában. Katalizálta azt a politikai fejlődést, amely az amerikai tudomány növekedésének drámai szakaszához vezetett és e növekedés terveként több szempontból is jelentős szerepet töltött be a tudományos életben. Először is olyan emberek készítették, akik szoros kapcsolatban álltak a kormánnyal és az elnökkel, potenciálisan tehát biztosítva volt a politika hatása. Másodszor: a jelentés készitői —beleértve magát Busht is— nem voltak a kormány alkalmazottai. Olyan, nem állami intézetek vezetőiről volt szó, akik tanácsadói szerepet töltöttek be a kormányban, általuk tehát meg lehetett szerezni a kormányhoz nem tartozó tudományos intézmények támogatását is. Harmadszor: a terv elismerte a tudományos közösség autonómiáját. Ez az elv mindmáig érvényben maradt; hiába módosult az evek folyaman többször is a kormány és a tudomány kapcsolata, a meghatározó mindvégig a Bush-jelentésben rögzitett elv maradt. Végül, annak ellenére, hogy a jelentés ajánlásai között első helyen szerepelt az Országos Kutatási Alapítvány létesítése, ezt soha nem tekintették a kormányszintű kutatástámogatás fontos eszközének. Megmaradt a pluralisztikus jelleg: az alapkutatási támogatásokat a legkülönbözőbb szervek között osztják meg. A Bush-jelentés ilyen értelemben megszabta az amerikai tudománypolitika jellegét az elmúlt 35 évben. AZ NSF ÉS A KUTATÁSTERVEZÉS A Bush és munkatársai által megálmodott Országos Kutatási Alapítvány kettős célt szolgált. Elsődlegesen az egyetemeken folyó alapkutatásokat kellett támogatnia, ezzel egyidejűleg azonban feladata volt "a kutatás és az oktatás országos politikájának kialakítása és segítése" is.5/ öt évig tartó vita után végre megszületett az egyezség a kongresszus és az elnök között; döntést hoztak az Alapítvány létrehozásáról. Amikor az uj szerv —a National Science 3/ BUSH,V.: Science: the endless frontier. /Tudomány: a végtelen horizont./ Washington,D. С • ,194-5. 4/ GREENBERG,D. : The politics of pure science. /Az alapkutatások politikája./ New York,I967,New American Library. 5/ LOMASK,M.: A minor miracle: an informal history of the National Science Foundation. /Egy pici csoda: A National Science Foundation nem hivatalos története./ Washington,D. С. ,1976.
