Tudományszervezési Tájékoztató, 1980

5. szám - Bibliográfia

Ezek a tanulmányok azonban a humán tudományok hallgatóinak és egyéb nem természettudományos képzésben részesülő diákoknak is szükségesek. GARFIELD.E. : Essays of an information scientist. Philadelphia,197?. I SI. Egy informatikus elmélkedései. A philadelphiai Institute for Scientific Information /ISI/ kiadásában 1977ben jelent meg Garfield kétkötetes munkája. Garfield, aki az amerikai információtudomány egyik vezető képviselője, az ISI alapitója és elnöke, s a maga nemében páratlan kiadvány, a Science Citation Index /SCI/ létrehozója, könyvében sok olyan problémát érint, melyek közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állnak az információtudománnyal. A kötet az intézet két legfontosabb kiadványán kivül /SCI. Current Contents/ bemutatja az intézet egyéb szolgáltatásait is, melyek szintén arra hivatottak, hogy a kutatók válláról levegyék az informálódás terheinek egy részét. Az egyik ilyen szolgáltatás, az OATS /Original Article Tear Sheets/ segitségével a kutatók bármely őket érdeklő cikkről a szó szoros értelmében "kitépett lapokat" rendelhetnek és kaphatnak. A másik szolgáltatás az A S С A és az ASCATOPIC /Automatic Science Citation Alert/ olyan automatizált témafigyelés, melynél a kutatók kulcsszavak összeállításával közlik tudományos profiljukat, s aztán nemcsak azokról a cikkekről kapnak információkat, melyeknek cimében ezek a szavak előfordulnak, hanem azokról is, melyekre e publikációk hivatkoznak. S végül a Permuterm olyan cikkek megtalálását teszi lehetővé, melyekben egy adott kétszavas terminus előfordul. A kötetben két cikksorozat különíthető el. A "Gyakran idézett cikkek" c. ro va tban 32 kommentár foglalkozik a probléma összes aspektusaival: milyen cikkeket idéznek a leggyakrabban, miért, hogyan oszlanak meg ezek tudományágak, országok és folyóiratok szerint stb. A másik sorozat 29 cikke a folyóiratok idézésének vizsgálatával foglalkozik. Garfield különös örömére szolgál, hogy a SCI segitségével nem kerülheti már el a kutatók figyelmét az a cikk sem, amelyre soha senki nem hivatkozott. Az ilyen cikk saját hivatkozásai segitségével válik felderíthetővé. Az idézett irodalom jegyzékének elektronikus számitógéppel történő automatizált feldo lgozását Garfield igen közelinek véli. Ennek célja, hogy kizárja a felesleges hivatkozásokat és pótolja a hiányosságokat; vagyis korrigálja a szerzők szimpátiáját, antipátiáját és hanyagságát. Nagy figyelmet szentel Garfield olyan időt rabló tevékenységeknek is, mint a szerzők személyének vagy a folyóiratoknak az azonosítása. Nagy nehézségekbe ütközik az ISI a szovjet folyóiratok feldolgozásánál, mivel az eredetin kivül sok amerikai könyvtárban megtalálható a teljes folyóiratok fordításával előállított "hasonmás" is. Garfield nem helyesli a vezető folyóiratok "egy az egyben" való fordításának jelenlegi amerikai gyakorlatát. Véleménye szerint a szovjet tudomány tekintélye csak gyarapodna azzal, ha a szovjet tudósok elfogadnák az angol nyelven való publikálás gyakorlatát. A teljes forditások programjának állami támogatása az USA-ban akadályozza ezt az amerikai tudósoknál megfigyelhető törekvést, hogy az orosz nyelvet második tudományos nyelvükké tegyék. Egyeseket sokkolhatnak Garfield olyan törekvései, hogy az angolt tegye a tudomány világnyelvévé, vagy hogy rá akarja beszélni a szovjet tudósokat az angol nyelven való publikálásra, illetve hogy az orosz nyelvet latin betűsre szeretné változtatni. /Mindamellett el kell ismerni, hogy jelenleg az angol egyetemes nyelvként való bevezetése minden bizonynyal minimális költséggel járna./ Garfield nem huny szemet a hiányosságok felett, sőt arra buzdítja a használókat, hogy egyenesen vele közöljék ezeket. Egyik esszéjének cime is erre utal — "Ne tegyen tönkre bennünket a jóságával, panaszkodjék". Véleménye szerint a hanyag, a hibákat közölni lusta kliensek kárt okoznak az intézetnek. Gyakran azonban nem ott, hanem a feldolgozott kiadványban kell a hibát keresni. Garfield kitartóan harcol azért, hogy a folyóiratok tartalomjegyzéke, bibliográfiai hivatkozásaik, mutatóik és az egész bibliográfiai apparátus pontos, informativ, szemléletes és kompakt legyen. Nem kerüli el a figyelmét, hogy a szakmai zsargon és az uj terminológia használata szintén hibaforrás lehet. 552-