Tudományszervezési Tájékoztató, 1980

3-4. szám - Figyelő

ISI szemináriumok a Szovjetunióban A philadelphiai Institute for Scientific Information /ISI/, a világ egyik legjelentősebb információs intézménye. I958 óta működik, s első kiadványai a Current Contents, a tudományos folyóiratok tartalomjegyzékei voltak. Garfield, az ISI alapitója és elnöke, 1961-ben kezdett hozzá, hogy megvalósítsa egy teljesen uj mutató - az irodalmi idézettség mutatójának feldolgozását, mely a cégnek világhirt szerzett. Jelenleg háromfajta mutatót adnak ki: a Science Citation Index-et /a természettudományos/, a Social Science Citation Index-et /a társadalomtudományos/ és az Arts and Humanities Citation Index-et /а humán tudományos müvekről/. A nagy szovjet könyvtárakban és kutató központokban is megtalálhatók az ISI kiadványai, melyeket gyakran használnak az informatikai kutatásban az egyes tudományterületek statisztikai és tartalmi jellemzőinek feltárására. Az ISI képviselői gyakran ellátogatnak a Szovjetunióba, résztvettek a két nemzetközi moszkvai könyvvásáron is, mivel nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy kiadványaikat propagálják. E célból szemináriumokat is szerveznek. 1977-ben a SZUTA vendége volt Garfield, és előadás-sorozatot tartott a Szibériai Tagozatnál és a Távol-keleti Tudományos Központban. Az 1978-as szemináriumot a szovjet Természettudományi Könyvtár az ISI-vel közösen rendezte. A munkában több mint 420 szakember vett részt, köztük 3ОО tudományos munkatárs. — MARKUSZOVA,V.A.: Szeminarü insztituta naucsnoj informacii SZSA v Szovetszkom Szojuzé. /ISI szemináriumok a Szovjetunióban./ = Naucsno-tehnicseszkaja Inf

ormacija /Moszkva/,1980.1.szer.1.no. 29-30. P' M.Zs. Hogyan szervezzünk konferenciát? Az első probléma mindjárt azzal kapcsolatban vetődik fel, hogyan nevezzük el a konferenciát. Az elnevezésnek hangsúlyoznia kell a téma szinte kozmikus jelentőségét, de ugyanakkor jól is kell hangoznia. Csak ezen feltételek mellett képzelhető el, hogy valaki, aki a konferencia nevét hallja, feltétlen késztetést érezzen arra, hogy ő is részt vegyen és hozzászóljon a témához. A konferencia rosszul megválasztott helye és időpontja miatt dugába dőlhet az egész vállalkozás. Célszerű a konferencia nyelvéül egyetlen nyelvet kijelölni. Ez azonban —természetesen nemzetközi konferenciák esetén— ritkán valósitható csak meg. Sokszor nem is érdemes a hivatalos nyelv használatához mereven ragaszkodni, kivált akkor, ha a konferencia résztvevői közül azt a nyelvet senki sem beszéli. A résztvevők fogadásakor legjobb minden tennivalót egy rendkivül csinos hölgyre bizni. A hölgy vigyen magával egy legalább 2 kiló sulyu, minimum 20 dokumentumot tartalmazó dossziét /ebből 18 dokumentum szines legyen/. A dossziét át kell adni az érkező vendégnek. Két dologra kell nagyon ügyelni: minden résztvevő egyforma dossziét kapjon, és senkivel ne közöljük, kik vesznek részt rajta kivül a konferencián, és kik érkeztek már meg. Rendkivül ajánlatos a konferenciát legalább két, de esetleg több szekcióban szervezni. A szekciók legyenek egymástól térben jól elkülönítve, akár külön épületben is, vagy egy labirintus két ellenkező végén. A hozzászólások hossza eddig még soha, sehol sem volt kevesebb mint 2 perc 35 másodperc. Nem célszerű ennél sem kevesebbet, sem pedig többet engedélyezni . Azokkal a felszólalókkal, akik túllépik a számukra engedélyezett időt, igen szigorúan kell bánni. A figyelmeztető köhögés és kopogás az enyhébb formák közé tartoznak, a beavatkozás azonban a már határozottabb bökdösésen át egészen a kirivó formákig elmehet - ahogy a helyzet megkivánja. Bár a hozzászólás lehetséges, a vitákat legjobb elkerülni. A viták leállításához, illetve megakadályozásához ritkán van szükség fizikai erőszak igény402