Tudományszervezési Tájékoztató, 1980

6. szám - Figyelő

A SZUTA és a főiskolák 1979 juliusában a SZUTA Elnökségének és a Szovjetunió Felsőoktatási Minisztériumának közös ülésén megvitatták a felsőoktatási intézmények és az akadémiai intézetek közötti kapcsolat alakulását. A Szovjetunióban intenzív kutatásokat folytatnak 87о egyetemen és főiskolán, ahol mintegy félmillió tudományos munkatárs és oktató dolgozik, közülük l8 ezer a tudományok doktora, 175 ezer a tudományok kandidátusa fokozattal rendelkezik. A felsőoktatásban több mint ötszáz akadémikus és levelezőtag dolgozik. Részt vesz a tudományos munkában 57 ezer aspiráns és 1 8oo hallgató is. A 30 ezer tanszékhez 60 tudományos kutatóintézet, kb. 1 5oo problémakutató és ágazati laboratórium tartozik, továbbá számitóközpontok, botanikus kertek, obszervatóriumok, muzeumok, kisérleti tervezési irodák. A felsőfokú intézmények K+F kiadásai az utóbbi hat évben megkétszereződtek, 1978-ban elérték a 1 102 millió rubelt. Ezzel egyidőben megnövekedett a tudományos munkák száma is: 1978-ban háromezer monográfia, ugyanennyi tankönyv készült, 130 ezer cikk jelent meg a hazai és külföldi folyóiratokban, 11 ezer belföldi szabadalmat fogadtak el, 320 külföldit. Az egyetemeken a tudományos kutatómunka helyzete ennek ellenére nem kielégítő . Fokozott figyelmet kell szentelni az alapkutatások fejlesztésére, mert ezek eredményei alapul szolgálnak a nagyhatékonyságú technikai döntésekhez és az uj technikai folyamatok létrehozásához. Az alapkutatásokra fordítható összeg az állami költségvetési eszközökből azonban állandóan csökken: 1978-ban 14 % volt. Jelentős kutatásokat folytatnak a természet- és társadalomtudományok területén, és főleg azokban az intézetekben, melyek a SZUTA, illetve a köztársasági akadémiák intézeteivel működnek együtt. Az együttműködés következtében egy sor uj tantárgyat kezdtek tanítani, uj tanszékek alakultak, melyek elősegítik mind a kvalifikált szakemberképzést, mind a tudományos eredmények termelésbe való bevezetését. Az egyetemi kutatás műszaki felszerelései és berendezései nem érik el az akadémiai kutatóhelyek színvonalát, ezért is rendkivül fontos az intézmények közötti együttműködés. — Ob ukreplenii szvjazi vüszsej skolü sz naucsnümi ucsrezsdenijami Akademii Nauk SZSZSZR. /А felsőoktatás és az akadémiai tudományos intézmények kapcsolatának erősítése./ = Vesztnik Akademii Nauk SZSZSZR /Moszkva/,i98o.4.no. 4H.M. A tudományos-műszaki információ fejlődési tendenciái A tudományos kutatásra fordított eszközök és személyzet növekedéséhez hasonlóan az informatikában is prognosztizálták az exponenciális növekedési görbéről a logisztikai görbére való áttérést. Egy 1969-ben készült KGST prognózis 1980-ig az időszaki tudományos-műszaki kiadványok és más információforrások növekedési ütemének csökkenését jósolta meg. Az ujabb adatok ezzel szemben azt mutatják, hogy mind az időszaki kiadványok, mind a többi információs forrás száma és terjedelme gyorsuló ütemben növekszik. Előreláthatólag a tudományos-műszaki információk volumene az elkövetkező tiz évben évi átlagban 10-12 %kai fog növekedni a jelenlegi évi 5-7 %kai szemben. Az információk lényegesen nagyobb része jelenik majd meg a nem hagyományos információhordozókon. Az információ felhasználói a jövőben azt igénylik majd, hogy kevés munkaráfordítással, rövid határidőre teljes és pontos információhoz jussanak. Az információs intézményeknek törekedniük kell az információk szintézisére, alkotó feldolgozására, a felhasználó számára alkalmas formában történő továbbítására. A hagyományos információs rendszerek a nyomtatott kiadványok rendszeres megjelentetésére épültek. A papirhiány és a környezetvédelem szempontjai előtérbe állítják a dokumentumok méretének csökkentését, azaz az információk gépre vitelét és képernyőn való megjelenítését. Elterjedt a szelektív információfeldolgozás, az elemző irodalmi szemlék készité667-