Tudományszervezési Tájékoztató, 1980
1. szám - Figyelő
a tudomány és a technika területén egyaránt előirányozzák az együttműködést. — KULAKOV,A. : Scientific co-operation between the USSR and the USA. /Tudományos együttműködés a Szovjetunió és az Egyesült Államok között./ = Scientific World /London/, 1978.4.no. 14-17.p. MIHEEV.V.Sz.: Csto mesaet szovetszko-amerikanszkomu naucsnotehnicseszkomu szotrudnicsesztvu? /Mi akadályozza a szovjet-amerikai tudományos-műszaki együttműködést?/ = Szovetszkoe Goszudarsztvo i Pravo /Moszkva/,1979.2.no. 93-98.p. M.Zs. - N.É. Mi vár a francia kutatásra? Pierre Aigrain francia kutatási államtitkárral készitett interjút a La Recherche с. folyóirat. Franciaországban is —mint az egész világon— a kutatásra szánt eszközök növekedése tizéves konjunktúra után a stabilizáció periódusába jutott, sőt 1968 után a kutatási költségvetés még csökkent is. A kutatással kapcsolatos kiábrándultság, elégedetlenség érzése Franciaországban is jogosulatlanul jelentkezett. Lassan-lassan már ennek a korszaknak is vége van, a kutatás és a kutatók ismét megtalálják helyüket a francia társadalomban. Az alap- és alkalmazott kutatások helyéről és szerepéről a következőket állapitották meg: - ipari kutatásokat nem lehet az alapkutatással foglalkozó laboratóriumokban végezni, - az ipari alkalmazott kutatásoknak közvetlen kapcsolatban kell lenniük az állami szektorral, pontosabban az állami kutatásokkal. A hetedik terv kutatásra vonatkozó fejezetei szűkszavúan nyilatkoznak a pénzügyi ráforditásokról. A kutatási törvényprogram nem szolgálja a kutatás érdekeit, olyan rugalmas tervezési rendszerre lenne inkább szükség, amely megfelelően támogatná a K+F tevékenységet. Egy 1978.december 13-i határozat értelmében Franciaországban 3 %-kal kell emelni az állami költségvetésből fizetett kutatók létszámát. Ez a növekedési ráta önmagában nem biztosit— ja a kutatás káderszükségletének fedezését, hosszú távra más eszközökre van szükség. Mindenképpen növelni kell a mobilitást a kivülről /más intézetből, területről/ jövő kutatók érdekeinek biztositásával, bizonyos előnyök juttatásával. A K+F tevékenységre forditott eszközök gyors és nagyütemü növelésére a jelenlegi gazdasági helyzetben nincs lehetőség. Az állandó, mérsékelt arányú növekedés azonban igen kivánatos lenne. Nem minden területet kell fejleszteni, de azok a tudományos területek nem hiányozhatnak, amelyek fejletlensége más szektorok fejlesztését vagy az alkalmazási területüket akadályozza. — AIGRAIN,M.P. : Quel avenir pour la recherche française? /Milyen a francia kutatás jövője?/ = La Recherche /Paris/, 1979. 100.no. 556-56О.p. < Reformok a CNRS-ben| Egyéves előkészitő munka után 1979 szeptemberében publikálták a francia CNRS /Centre National de la Recherche Scientifique - Nemzeti Tudományos Kutatási Központ/ reformtervezetét. Ugyanakkor hozták nyilvánosságra, hogy a központ újonnan létesitett elnöki posztját Charles Thibault fiziológiai professzor, az INRA igazgatója fogja betölteni. A későbbiekben nevezik majd ki az uj főigazgatót és az igazgatótanácsot. A reformtervezetben két alapé Ív figyelhető meg: a vezetés decentralizálása és az igazgatótanács szerepének fokozása. A CNRS jelenlegi 28 tagu igazgatótanácsát egy olyan 15 tagu tanács váltja fel, melynek öt teljes jogú tagja lesz. A többi tiz tag közül hat tudományos személyiség, négy pedig az ipari és az alkalmazott kutatást képviseli. Az igazgatótanácsot lényegében miniszterek és a CNRS választott tagjai alkotják — a bekerülés tisztségek szerint történik; a főigazgató csak konzultációs joggal ülésezik. A szervezet vezetését, melyet jelenleg egy főigazgató valamint egy adminisztratív és pénzügyi igazgató lát el, teljes mértékben a főigazgató58
