Tudományszervezési Tájékoztató, 1980

1. szám - Figyelő

a polgári kutatások szerepének növekedésére . A hidegháború megszűntével megindult tudománypolitikai átorientálódást meggyorsította az 1973-as energiaválság. Az olaj árának gyors ütemű növekedése arra kényszeríti a fejlett gazdasági hatalmakat, hogy racionalizálják olajfogyasztásukat és energiaszükségletük kielégítése érdekében ujabb energiaforrások után nézzenek. Az energiakutatás szerepének gyors ütemü növekedése a társadalmi berendezkedéstol függetlenül minden országcsoport esetében megfigyelhető. A tőkés világ tudományos életét ma az jellemzi, hogy a magánfinanszirozásu kutatások, de még az állami kutatások jelentős része is azokat a területeket részesiti előnyben, amelyek kis befektetéssel, kis kockázattal járnak és rövid távon produkálnak látványos eredményeket. A kutatások központi irányítására hivatott intézményi keret nagyon sok fejlett tőkés országban kiépült. Az USA-ban az elnöknek alárendelve tevékenykedik egy kutatásszervezési csoport, amelyben a különböző gazdasági és politikai érdekcsoportok képviseltetik magukat. Ez a bizottság hivatott a legfontosabb kutatási irányok kijelölésére és a kutató munka anyagi fedezetének előteremtésére illetve elosztására. Svédországban is hasonló módon a tudományos élet, a gazdaság és a politika képviselőiből álló testület tölti be a kormány tanácsadójának szerepét. Franciaországban az elmúlt tiz évben jelentős erőfeszítéseket tettek a tudományos élet fellendítésére, a munkák összehangolására, a nem katonai kutatások hatékonyabb társadalmi felhasználására . Van még egy feltétlenül említésre méltó uj jellemzője a tőkés világ kutatési rendszerének. Ez pedig az európai és a japán kutatás fokozódó térnyerése az Egyesült Államokkal szemben. A második világháború utáni husz évet az jellemezte, hogy az Európában és a harmadik világban végzett tudósok, szakemberek jelentős része az Egyesült Államokban telepedett le, amerikai vállalatnál vagy kutatóintézetnél helyezkedett el. Ennek számos oka volt, a legfontosabb talán az, hogy 1945 és I960 között az USA gazdasági ereje szinte egyeduralkodó volt, ott álltak leginkább rendelkezésre a kutatás finanszírozásához szükséges összegek, beleértve a magas kutatói fizetéseket is. A hatvanas évektől kezdve az Egyesült Államok jelentős vetélytársa lett az NSZK és Japán. Ma már sok szempontból az európai gazdaság, tudomány, társadalom és politika rugalmasabb és ütőképesebb mint az amerikai. —^SALOMON,

J.-J.: De l'âge d'or à l'age de raison. /Az aranykortól az értelem koráig./ = La Recherche /Paris/,1979.100.no. 500-503.p. B.Cs. Tudományos teljesítmények értékelése az információ alapján A tudományos teljesítmények objektiv értékelésének kívánalma lépten-nyomon felmerül. Születnek javaslatok is a probléma megoldására, de mindmáig elmaradt a végső siker. Ennek egyik fő oka a javasolt rendszerek túlságos bonyolultsága, a rendkívül sok és nehezen kiszámítható paraméter "csatasorba" állítása. Látszólag a teljesitmény értékének megragadásához két paraméter egymásra vonatkoztatása is elegendő, az egyik a teljesitmény mélysége, a másik pedig újdonsága. A mélység és az újdonság paraméterével való értékelést a következők teszik lehetővé: Minden tudományos produktum, függetlenül attól, hogy alap- vagy alkalmazott kutatási-e, információ jellegű. Az emberi megismerő tevékenység nem más, mint a kutatás tárgyát képező objektumban lekötött információk "termelése" és ezzel egyidejűleg olyan szabad és ideális információvá való "lefordítása" /"átkódolása"/, amely társadalmilag hasznosítható és továbbalakítható. A tudomány olyan specializált alrendszer, amely a legértékesebb információkat, a tudományos ismereteket általánosítja. 55