Tudományszervezési Tájékoztató, 1980

1. szám - Szemle

A TUDOMÁNYPOLITIKA FELADATAI A modern tudománypolitikák jellemző témakörei közé sorolhatók: - a tudománnyal kapcsolatos állami politikai elvárások, követelmények, garanciák, alapelvek kisebb-nagyobb igényli megfogalmazásai; - a tudományos-technikai pote nciál főbb tényezőinek /méreteinek, struktúrájának stb./ többé-kevésbé rendszeres fölmérése, elemzése, értékelése; -a tudományfejlesztés hosszabb-rövidebb távra szóló koncepcióinak, programjainak, terveinek meghatározása; a különösen fontosnak vélt kutatási célok és irányok meghatározása; - a tudományfejlesztési elképzelések megvalósítását biztosító eszközök és módszerek számbavétele; általában az állami tudományirányitási funkciók és alapelvek meghatározása; - a tudományos munkaerő képzése, továbbképzése, jogállásának általános és specifikus szabályozása; - általános irányelvek a nemzetközi tudományos munkámé gosztásb a n való részvételre és a különböző országcsoportokkal, országokkal kiépítendő, illetve fenntartandó és fejlesztendő tudományos kapcsolatokra. Egyre gyakoribb jelenség, hogy a tudománypolitika alapelveit Írásba foglalják és nyilvánosságra hozzák. Ez ugyan nagymértékben ösztönözheti gyakorlati érvényesítését, de nem tekinthető a tudománypolitika kritériumának. Az egyes tudománypolitikák értékelésénél a deklarált alapelvek csak kiindulópontot jelenthetnek, a tényleges értékelést a valóságban érvényesülő "elvekre" kívánatos alapozni! Korunkban a tudománypolitika fejlődésében két fő folyamat különböztethető meg: 1. a politika más ágazataival /pl. a gazdaságpolitikával, az oktatáspolitikával, a külpolitikával stb./ való egyre határozottabb integrálódás folyamata ; és 2. a tudománypolitika szélesebbkörü tudományos megalapozását célzó tudománypolitikai kutatások kibontakozása; s ennek egyik eredményeként a tudománypolitika tudományának, a tudománypolitológiának a kialakulása és fejlődése. Ezek szorosan összefüggő, mondhatnánk: egymást feltételező folyamatok. A tudománypolitika önálló politikai ágazatként való kialakulása ugyan jelentős lökést adott a tudománypolitika általános fejlődésének, de ott, ahol más politikai ágazatoktól nagyobbmérvü elszakadást is eredményezett, a további fejlődésnek gátjává is vált. A tudomány sokrétű kapcsolódásai és kihatásai miatt óhatatlanul szükséges a rendszeres koordinálás és együttműködés a politika minden szintjén és minden főbb területén. Ez viszont a rendkívül bonyolult kölcsönhatások és kölcsönös feltételezettségek mélyreható ismeretét tételezi fel, ilyen ismeretekre pedig csak speciális kutatások révén tehetünk szert. A TUDOMÁNYPOLITIKA TUDOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA ÉS KAPCSOLÓDÁSAI MÁS TUDOMÁNYOKHOZ A szocialista államokban a tudománypolitika tudománya napjainkban formálódik, kialakulásának folyamata még korántsem zárult le. Korábban a tudománypolitikai elméletek, alapelvek, állásfoglalások általános politikai, filozófiai, közgazdasági, jogi és társadalomelméleti koncepciókra épültek. Ezek is módot adtak például a Szovjetunióban már a GOELRO-terv kidolgozása idején olyan, ma is helytálló tudománypolitikai stratégiai alapelvek kialakítására, mint az egész társadalom érdekeit szolgáló tudomány népi jellegének, az elmélet és a gyakorlat egységének, a kulcsproblémákra való koncentrálásnak, a tudomány tervszerű fejlesztésének, a kollektiv 28