Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Szemle

lése — mégha ezek a viták nyitottak mások /esetenként intézeten kivüli szakemberek/ számára is, nem csökkenti-e az informáltságot az intézet egészének munkájáról, és ezzel természetesen az adaptációt is az intézet egészéhez, nem gyentiti-e az egész szervezetre vonatkozóan a "mi" érzetet? A probléma valóban súlyos, és nem állitom, hogy ebből a szempontból —különösen az intézet létszámának növekedésével— minden rendben is van. Az intézetet természetesen nem szervezeti keretei jelentik elsősorban, hanem kutatói kollektivája és a tudományos szellem, amelyet ez a kollektive képvisel. Nyilvánvaló, hogy ilyen kollektívának és az intézet egészére jellemző szellemnek a kialakításában az intézeti vitáknak nem csekély a jelentőségük. De nem csak azoknak. A kutatások tendenciájának meghatározásával kapcsolatban elmondottak szerepét nem szeretném eltúlozni, mégis azt hiszem, hogy a fenti momentumoknak a jelentősége ebből a szempontból is értékelendő. Mindezzel —ismétlen— nem kivánom csökkenteni az összintézeti vitáknak, mint a kommunikáció, a kölcsönös információ és tudományos segitség, sőt kontroll egyik formájának fontosságát. Sőt nagyon sajnálom, hogy az általam vezetett intézet kutatási feladatainak óriási mértékben való megnövekedése az utóbbi időben kevés lehetőséget engedett ilyen vitákra /bár a megteremtett lehetőségek kihasználtsági foka is tanulságos/, csak azt hangsúlyozom, hogy misztifikálni sem szabad ezeket a vitákat. Mindössze néhány problémát emiitettem az intézetirányitás köréből, s a kiválasztásukat bizonyosan másképpen is el lehetett volna képzelni. Ezúttal azonban szubjektiven szóltam, még rendszerességre sem törekedve, ugy, ahogyan a problémákkal szembe kellett néznem. К i n a 800 000 főre kivánja emelni a tudósok létszámát 1985-re. E program keretén belül 10 000 főt külföldön akarnak kikéüezni, elsősorban az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és a Német Szövetségi Köztársaságban. NagyBritanniába évi 200 hallgatót küldenének: 10-et posztgraduális, 100-at posztdoktorális szinten.' Ott-tartózkodásuk időtartama 3, illetve 2 év lenne. = Nature /London/, 1978

.aug.10. 525.P. Franciaország és Kina széles körű tudományos és műszaki csereegyezményét 1978 októberében Párizsban irták alá. A tudományos-műszaki együttműködés főként a fizika, az űrkutatás-technika, a meteorológia, a biológia, az oceanográfia, a matematika, a tudományos műszerek és a társadalomtudományok területére irányul. Az egyezmény értelmében francia tudósok segitségével fejlesztik ki a nehéz ion gyorsitót, megvizsgálják a Himalája északi oldalának geológiai szerkezetét, növényés állatgenetikai kísérleteket végeznek. Ugyancsak megállapodás született a francia Országos Tudományos Kutatási Tanács és a Kinai Tudományos Akadémia együttműködéséről; a tárgyalásokon résztvevő kinai oktatásügyi miniszterhelyettes pedig 460 kinai egyetemista franciaországi tanulmányútjáról tárgyalt francia partnerével. = The Times /London/,1978.okt.21. 3-p. 12