Tudományszervezési Tájékoztató, 1979
1. szám - Figyelő
sa érdekében uj alapokra helyezte a kutatási prioritások kiválasztását. — CARTER,L.J.: United States and Bulgaria to cooperate in research. /U.S. - bolgár kutatási együttműködés./ = Science /Washington/, 19?8.márc.lO. 1051.p. - T Ausztria kutatása — a sereghajtók között Az osztrák ipari és nagykereskedelmi cégek közül mindössze 675 —az összes vállalat 10 %-a— foglalkozik valamilyen formában kutatással, fejlesztéssel. A rendelkezésre álló nemzetközi adatok szerint kétszer ennyi kutatásra lenne szükség. Ráadásul —megintcsak a nemzetközi összehasonlítások tükrében— az ipar túlságosan keveset költ a kutatásra, a megfelelőnek tartott két százalék helyett, a forgalomnak mindössze 0,8 - 1,4 %-át. Az állami kutatástámogatás története tiz évre nyúlik visfsza Ausztriában. 1967-ben fogadták el a kutatás támogatásáról szóló törvényt és a következő évben alakult meg a tudományos és az ipari kutatási alapitvány. Az ipar kutatástámogató alapja vállalatoknak, kutatóintézeteknek, feltalálóknak nyújt anyagi segítséget, nem visszafizetendő hozzájárulások, hitelek, kamatkönnyitések és vagyoni felelősségvállalás formájában. Az alapitvány keretei elsősorban a vegyipartól származnak, de jelentős összegeket áldoz kutatásra a gép- és acélipar, a villamosipar is. A tudományos kutatást támogató alapitvány részben kiegésziti az ipari alapitvány tevékenységét, részben megalapozza azt. A tudományos alapitvány nem az alkalmazásra koncentrál, hanem az ismeretek gyarapítására . Az állam kutatástámogató tevékenysége azonban nem merül ki a két alapitvány munkájában. Komoly támogatást jelentenek a kutatást folytató vállalatok adókedvezményei. Az adókedvezmény tulajdonképpen közvetett kutatástámogatás, és ennek az eljárásnak a hivei, hangsúlyozzák, csakis a konkrét, tényleges kutatásokra költhetnek igy pénzt — szemben a látványos, nagy programok előzetes finanszírozásával. Az állami költségvetésből az ipari kutatási alapitvány három éve változatlanul 170 millió Schillinget kap /1974-ben még 184 milliót kapott/ — a szakemberek szerint a legsürgősebben legalább 250 millióra kellene növelni az alapitvány kereteit, ha nem akarnak később már helyrehozhatatlan mulasztásokat elkövetni. A tudományos alapitvány jelenleg 143 millió Schillinggel rendelkezik, de céljainak eléréséhez legalább 25 %-kal többre lenne szüksége. — REICHEL, W.: Unsere Forschung braucht neue, starke Impulse. /Kutatásunknak uj , erősebb impulzusokra van szüksége./ = Berichte und Informationen /Wien/, 1978.2. no. 19Dolgozni is tilos ! I A francia kutatók egyre több okot látnak az elégedetlenkedésre. A francia kormány mintegy tizenöt éves kutatáspolitikája magán viseli a kamaszkor valamennyi kellemetlen tünetét, elsősorban a labilitást, a kiforratlanságot. A legújabb intézkedések szerint ugyanis a CNRS hatásköréből az egyetemek minisztériuma és néhány más szakminisztérium /környezeti, életkörülmények/ fennhatósága alá kerül a társadalomtudományi kutatás, az élettudományok pedig egységesen az egészségügyi minisztérium irányitása alá tartoznak majd, és ezzel megszűnnek az egészségügyi, orvosi kutatási központok mint önálló szervezetek. A humán és társadalomtudományok kutatásszervezésében bekövetkezett változás következményei egyelőre beláthatatlanok. Az elmúlt évtized során a társadalmi problémák előtérbe kerülése lehetővé tette egy sor társadalomtudományos, és humán érdeklődésű intézet, központ, szervezet létesitését, és ezekben a viszonylag önálló központokban rugalmasan, függetlenül dolgozhattak a kutatók. Az uj intézkedések a rentábilis kutatásokat helyezik előtérbe, csökkentik a humánprogramok támogatását és a szervezetek, ku89
