Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Figyelő

gyat kell tanulnia. Az eredmény az, hogy az angol egyetemisták sokkal többet tud­nak ezekből a tárgyakból mint a franciák. S még egy fontos különbség: a doktorálás­ra forditott időtartam sokkal rövidebb; az angol fiatalok már huszonhárom-huszon­négy éves korukban megvédik téziseiket, mig a franciák csak átlag négy évvel ké­sőbb; ezzel drága éveket vesztegetnek ép­pen a leginkább kreativ időszakban. Az angol rendszerben nagy jelentő­sége van e doktorátus utáni éveknek: a kutatót mentesitik minden kötelezettség­től, teljesen a kutatásnak szentelheti magát. Minden francia meglepődik azon, milyen nagy szabadság uralkodik a kezdő és a tapasztalt kutatók viszonyában. A fiatalok tudják, hogy előmenetelük mun­kájuktól és képességeiktől, nem pedig az intézet igazgatójának pártfogásától függ. Az alapkutatásban a kis csoportok az optimálisak, nem a túlzottan strukturált nagy intézetek. Az ipari tipusu szervezetek inkább az alkal­mazott kutatásra alkalmasak, ahol a célok jól meghatározhatók és tervezhetők. Az alapkutatás nem tervezhető, eredményei lényegében nem láthatók előre. A struk­túráknak ilyen esetben lehetővé kell ten­niük az állandó fejlődést, ami a tulstruk­turált intézményekben nehezen valósitha­tó meg. Az angolszász, de különösen az ame­rikai kutatás javarészt olyan kis-csopor­tok révén valósul meg, melyek általában egy nagy /általában egyetemi/ laborató­rium keretében működnek, kutatási és pénzügyi tekintetben azonban önállóak. E csoportok a kutatás szükségleteinek meg­felelően szerveződnek és bomlanak fel. Ilyen tipusu csoportok Franciaországban is léteznek, pénzügyileg azonban rosszul járnak, mivel a finanszírozó intézmény­nek könnyebb, ha nagy intézményeknek utal ki összegeket, mintsem hogy kis csoportok sokaságával vesződjék. A tudományos haté­konyság azonban ellentétes is lehet az ad­minisztratív hatékonysággal. — JACROT,B.: Dogmatisme de l'en­seignement et lourdeur des struc­tures. /Az oktatás dogmatizmusa és a strukturák nehézkessége./ = Le Monde /Paris/,1978.nov.8. 15-p. M.Zs. Miről informál a N о ­bel-dij: baj van az amerikai tudománnyal! A tudományos világ minden év novem­berében izgatottan várja a hirt, ki kap­ja a természettudományos Nobel-dijakat, ki a tudomány "erős embere", melyik nem­zet aratja le a babérokat. 1976-ban vala­mennyi természettudományos Nobel-dijat amerikai állampolgár kapta, 1977-ben a hét díjazott közül öt volt amerikai. Lo­gikusan adódna a következtetés: az Egye­sült Államok megtartotta vezető pozíció­ját, ma is a legfejlettebb tudományos ha­talom. A helyzet nem ilyen egyszerű. A Nobel-dijat ugyanis többéves vagy akár évtizedes tudományos teljesítményekért adják; s ezek a tudományos eredmények még előző munkákra épülnek. A Nobel-dij tehát nem arról tájékoztat, milyen vala­mely ország jelenlegi tudománypolitikája, mennyire hatékonyak tudósai, hanem a 10­20 évvel ezelőtti helyzetet értékeli. Számos tényből arra lehet következtetni, hogy az amerikai tudomány 197^ óta fokozatosan hanyat­lik. Az amerikai tudomány vezető szere­pét tulajdonképpen az 1930-as években alapozták meg. Európából akkor nagy szám­ban vándoroltak ki a vezető tudósok a "biztonságos" Újvilágba, és ott olyan táptalajra leltek, mely lehetővé tette szellemi képességeik tökéletes kibonta­koztatását. Amikor az Egyesült Államok belépett a háborúba, addig példátlan mér­tékben alakult ki a tudomány és a techni­ka visszacsatolása, méghozzá kiváló minőségben. Amerika ezek­ben az években alapozta meg tekintélyét az elektronikában, a hírközlésben, a szá­mitógép-technikában, a repülőgépgyártás­ban, a mübolygó gyártásban, a magenergia területén. A kormány céltudatos kutatás­politikája megszilárdította az újonnan kialakult struktúrákat és még további két évtizedre biztosította a fejlődést. A Kennedy által kitűzött célt, hogy még 1970 előtt amerikai űrhajós lépjen a Holdra, bravúrosan elérték. És a siker tetőfokán hirtelen fordu­lat állt be. A holdraszállás sikerült ugyan, de uj és meggyőző, az egész közvé­leményt lázba hozó tudományos-műszaki célt nem tudtak találni. Kiábrándulást okozott a vietnami háború is; kezdetben ugy képzelték, elektronikus uton, vezér­lőasztal mellől fogják megnyerni a hábo­79

Next

/
Oldalképek
Tartalom