Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Figyelő

gyat kell tanulnia. Az eredmény az, hogy az angol egyetemisták sokkal többet tudnak ezekből a tárgyakból mint a franciák. S még egy fontos különbség: a doktorálásra forditott időtartam sokkal rövidebb; az angol fiatalok már huszonhárom-huszonnégy éves korukban megvédik téziseiket, mig a franciák csak átlag négy évvel később; ezzel drága éveket vesztegetnek éppen a leginkább kreativ időszakban. Az angol rendszerben nagy jelentősége van e doktorátus utáni éveknek: a kutatót mentesitik minden kötelezettségtől, teljesen a kutatásnak szentelheti magát. Minden francia meglepődik azon, milyen nagy szabadság uralkodik a kezdő és a tapasztalt kutatók viszonyában. A fiatalok tudják, hogy előmenetelük munkájuktól és képességeiktől, nem pedig az intézet igazgatójának pártfogásától függ. Az alapkutatásban a kis csoportok az optimálisak, nem a túlzottan strukturált nagy intézetek. Az ipari tipusu szervezetek inkább az alkalmazott kutatásra alkalmasak, ahol a célok jól meghatározhatók és tervezhetők. Az alapkutatás nem tervezhető, eredményei lényegében nem láthatók előre. A struktúráknak ilyen esetben lehetővé kell tenniük az állandó fejlődést, ami a tulstrukturált intézményekben nehezen valósitható meg. Az angolszász, de különösen az amerikai kutatás javarészt olyan kis-csoportok révén valósul meg, melyek általában egy nagy /általában egyetemi/ laboratórium keretében működnek, kutatási és pénzügyi tekintetben azonban önállóak. E csoportok a kutatás szükségleteinek megfelelően szerveződnek és bomlanak fel. Ilyen tipusu csoportok Franciaországban is léteznek, pénzügyileg azonban rosszul járnak, mivel a finanszírozó intézménynek könnyebb, ha nagy intézményeknek utal ki összegeket, mintsem hogy kis csoportok sokaságával vesződjék. A tudományos hatékonyság azonban ellentétes is lehet az adminisztratív hatékonysággal. — JACROT,B.: Dogmatisme de l'enseignement et lourdeur des structures. /Az oktatás dogmatizmusa és a strukturák nehézkessége./ = Le Monde /Paris/,1978.nov.8. 15-p. M.Zs. Miről informál a N о bel-dij: baj van az amerikai tudománnyal! A tudományos világ minden év novemberében izgatottan várja a hirt, ki kapja a természettudományos Nobel-dijakat, ki a tudomány "erős embere", melyik nemzet aratja le a babérokat. 1976-ban valamennyi természettudományos Nobel-dijat amerikai állampolgár kapta, 1977-ben a hét díjazott közül öt volt amerikai. Logikusan adódna a következtetés: az Egyesült Államok megtartotta vezető pozícióját, ma is a legfejlettebb tudományos hatalom. A helyzet nem ilyen egyszerű. A Nobel-dijat ugyanis többéves vagy akár évtizedes tudományos teljesítményekért adják; s ezek a tudományos eredmények még előző munkákra épülnek. A Nobel-dij tehát nem arról tájékoztat, milyen valamely ország jelenlegi tudománypolitikája, mennyire hatékonyak tudósai, hanem a 1020 évvel ezelőtti helyzetet értékeli. Számos tényből arra lehet következtetni, hogy az amerikai tudomány 197^ óta fokozatosan hanyatlik. Az amerikai tudomány vezető szerepét tulajdonképpen az 1930-as években alapozták meg. Európából akkor nagy számban vándoroltak ki a vezető tudósok a "biztonságos" Újvilágba, és ott olyan táptalajra leltek, mely lehetővé tette szellemi képességeik tökéletes kibontakoztatását. Amikor az Egyesült Államok belépett a háborúba, addig példátlan mértékben alakult ki a tudomány és a technika visszacsatolása, méghozzá kiváló minőségben. Amerika ezekben az években alapozta meg tekintélyét az elektronikában, a hírközlésben, a számitógép-technikában, a repülőgépgyártásban, a mübolygó gyártásban, a magenergia területén. A kormány céltudatos kutatáspolitikája megszilárdította az újonnan kialakult struktúrákat és még további két évtizedre biztosította a fejlődést. A Kennedy által kitűzött célt, hogy még 1970 előtt amerikai űrhajós lépjen a Holdra, bravúrosan elérték. És a siker tetőfokán hirtelen fordulat állt be. A holdraszállás sikerült ugyan, de uj és meggyőző, az egész közvéleményt lázba hozó tudományos-műszaki célt nem tudtak találni. Kiábrándulást okozott a vietnami háború is; kezdetben ugy képzelték, elektronikus uton, vezérlőasztal mellől fogják megnyerni a hábo79