Tudományszervezési Tájékoztató, 1979
1. szám - Figyelő
zőnek a számitásba történő beépítésével függ össze. — CZUPIAL.J.: Ocena efektywnosci prac badawczych a system decyznyjni i finansowy. /А kutatómunkák hatékonyságának értékelése és a döntési és finanszírozási rendszer./ = Przeglad Organizacji /Warszawa/, 1978.4-.no. I5O-I56.p. Aigrain az u j francia kutatáspolitikáról A francia minisztertanács uj kutatáspolitikai irányvonalának és az 1979. évi költségvetéstervezetnek elfogadása után Pierre Aigrain kutatási államtitkár nyilatkozott az ujságiróknak. Kijelentette, az ország kutatási potenciálja hatalmas, noha nem szolgálja minden esetben a társadalmi-gazdasági érdekeket. Hangsúlyozta, hogy az uj rendelkezések nem jelentik az állami kutatóknak a magánszektor szolgálatába állitását, ugyanakkor igen kívánatosnak látja az alapkutatási eredmények hasznosítását az iparban, főként a kis- és középvállalatoknál. A kutatáspolitikai tanácskozás négy lényeges ponttal foglalkozott. A tudósok alkalmazási feltételeiről megállapították, a kutatói státus elnyerése nem jelentheti, hogy a tudós egyetlen témán "rágódjon" egész életén át és élethossziglan jogot kapjon az intézetben maradásra. Az uj státusok odaítélésénél előnyben részesitik a 27 éven aluli kutatókat és négy évre csökkentik az eredetileg nyolc éves próbaidőt, ami alatt a kutatónak bizonyságot kell tennie rátermettségéről. A második fontos tárgykör a kutatás értékelése volt; elsőizben az élettudományok területén készitik el a kutatások értékelését összegező tanulmányt. Szükségesnek látszik néhány kutatási szervezet reformja, többek között a CNRS-é is. A cél a döntéshozatal hatékonyságának fokozása, az irányitás decentralizálása. Külső szakértők rendszeres időközönként vizsgálatot fognak tartani az állami kutatási szervezetekben, a tudományos munka színvonalának, a vezetés és szervezés színvonalának megítélésére. Az első ilyen vizsgálatot az Országos Mezőgazdasági Kutató Intézetnél végzik el. A kutatásfinanszírozás uj koncepciója szorosabbra fonja az állami kutatóintézet és az ipar közötti szálakat, lehetővé teszi, hogy a vállalatok részesüljenek a kutatási alapból. A laboratóriumok és a vállalatok közötti párbeszéd javitásában igen nagy szerepe lesz az ANVAR-nak, a francia kutatásértéke sitő ügynökségnek. A francia kutatók valószinüleg nem értékelik pozitiV a n a minisztertanács döntését. A kutatás szabadságát féltik, tekintettel arra, hogy nyiltan a gazdaság érdekeinek szolgálatára hivták fel őket. A CNRS továbbá a konzervatívnak és kutatásirányitásra képtelennek bélyegzett kutatási bizottságok nyilván zokon veszik a birálatot, és a kutatók szakszervezetei is fel fognak lépni a választott tagokból álló tudományos bizottságok hatáskörének megnyirbálása ellen. Az igazság kedvéért azt is el kell ismerni, az 1979.évi költségvetés viszonylag kedvezőnek mondható, és —ami újdonság— az alapkutatásnak jutó eszközöket is jelentősen növeli. — WEEGER, X.: La politique de la recherche. /Kutatáspolitika./ = Le Monde /Paris/,1978.szept.15. B.J. Az Andesi Paktum kutatási adót javasol Az 1979.évi bécsi UNCSTD-ülés napirendjén szerepel a latin-amerikai országok egy csoportjának és a Latin-Amerika Gazdasági Bizottságnak arra vonatkozó javaslata, hogy hozzanak létre alapot a harmadik világ műszaki fejlesztésének a támogatására. Az érintett országok — Bolivia, Columbia, Ecuador, Peru és Venezuela— az Andesi Paktumnak, annak a gazdasági szövetségnek a tagjai, amelyet 1969-ben hoztak létre a tagállamok gazdasági és műszaki politikájának összehangolására. 76
