Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Figyelő

zőnek a számitásba történő beépítésével függ össze. — CZUPIAL.J.: Ocena efektywnosci prac badawczych a system decyznyjni i finansowy. /А kutatómunkák haté­konyságának értékelése és a döntési és finanszírozási rendszer./ = Przeglad Organizacji /Warszawa/, 1978.4-.no. I5O-I56.p. Aigrain az u j francia kutatáspolitikáról A francia minisztertanács uj kuta­táspolitikai irányvonalának és az 1979. évi költségvetéstervezetnek elfogadása után Pierre Aigrain kutatási államtitkár nyilatkozott az ujságiróknak. Kijelentet­te, az ország kutatási potenciálja hatal­mas, noha nem szolgálja minden esetben a társadalmi-gazdasági érdekeket. Hangsú­lyozta, hogy az uj rendelkezések nem je­lentik az állami kutatóknak a magánszek­tor szolgálatába állitását, ugyanakkor igen kívánatosnak látja az alapkutatási eredmények hasznosítását az ipar­ban, főként a kis- és középvállala­toknál. A kutatáspolitikai tanácskozás négy lényeges ponttal foglalkozott. A tudósok alkalmazási feltétele­iről megállapították, a kutatói stá­tus elnyerése nem jelentheti, hogy a tu­dós egyetlen témán "rágódjon" egész éle­tén át és élethossziglan jogot kapjon az intézetben maradásra. Az uj státusok oda­ítélésénél előnyben részesitik a 27 éven aluli kutatókat és négy évre csökkentik az eredetileg nyolc éves próbaidőt, ami alatt a kutatónak bizonyságot kell ten­nie rátermettségéről. A második fontos tárgykör a kutatás értékelése volt; elsőizben az élettudományok terü­letén készitik el a kutatások értékelé­sét összegező tanulmányt. Szükségesnek látszik néhány kutatási szervezet reform­ja, többek között a CNRS-é is. A cél a döntéshozatal hatékonyságának fokozása, az irányitás decent­ralizálása. Külső szakértők rendszeres időközönként vizsgálatot fog­nak tartani az állami kutatási szerveze­tekben, a tudományos munka szín­vonalának, a vezetés és szer­vezés színvonalának megítélésére. Az el­ső ilyen vizsgálatot az Országos Mezőgaz­dasági Kutató Intézetnél végzik el. A kutatásfinanszírozás uj koncep­ciója szorosabbra fonja az állami kuta­tóintézet és az ipar közötti szálakat, lehetővé teszi, hogy a vállalatok része­süljenek a kutatási alapból. A laboratóriumok és a vállalatok közötti párbeszéd javitásában igen nagy szerepe lesz az ANVAR-nak, a francia ku­tatásértéke sitő ügynökségnek. A francia kutatók valószinüleg nem értékelik poziti­V a n a minisztertanács döntését. A kutatás szabadságát féltik, tekintettel arra, hogy nyiltan a gazdaság érdekeinek szolgálatára hivták fel őket. A CNRS to­vábbá a konzervatívnak és kutatásirányi­tásra képtelennek bélyegzett kutatási bizottságok nyilván zokon veszik a birá­latot, és a kutatók szakszervezetei is fel fognak lépni a választott tagokból álló tudományos bizottságok hatáskörének megnyirbálása ellen. Az igazság kedvéért azt is el kell ismerni, az 1979.évi költségvetés vi­szonylag kedvezőnek mondható, és —ami újdonság— az alapkutatásnak jutó eszkö­zöket is jelentősen növeli. — WEEGER, X.: La politique de la recherche. /Kutatáspolitika./ = Le Monde /Paris/,1978.szept.15. B.J. Az Andesi Paktum ku­tatási adót javasol Az 1979.évi bécsi UNCSTD-ülés na­pirendjén szerepel a latin-amerikai or­szágok egy csoportjának és a Latin-Ame­rika Gazdasági Bizottságnak arra vonat­kozó javaslata, hogy hozzanak létre ala­pot a harmadik világ műszaki fejleszté­sének a támogatására. Az érintett országok — Bolivia, Columbia, Ecuador, Peru és Venezuela— az Andesi Paktumnak, annak a gazdasági szövetségnek a tagjai, amelyet 1969-ben hoztak létre a tagállamok gazdasági és műszaki politikájának összehangolására. 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom