Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Figyelő

a kritikus szemlélet is. Az optimális pszichológiai klimával rendelkező csoportokban a tagok belső mo­tivációja a legmagasabb szinten kollek­tiv motivációvá szerveződik. A tudományos kollektiva hatékonysága a csoport szint­jén sokkalta inkább összefügg a siker el­érésének motivációjával, mint a csoportot alkotó egyének szintjén. A kutatási tevé­kenység hatékonysága a publikációk formá­jában jelentkező uj ismeretekkel is mér­hető. A publikálás és idézés jellemző szociológiai tulajdonságaival, törvény­szerűségeivel mind nyugaton, mind a Szov­jetunióban igen sokat foglalkoznak. A pub­likált ismeret felhasználását az idé­zés segitségével lehet nyomon követ­ni. Az idézés gyakorisága ugyanakkor nem a publikáció minőségével, hanem inkább "észrevehetőségével" függ össze, ami kap­csolatban van természetesen az uj ismeret tartalmi összetevőivel és a szerző társa­dalmi jellemzőivel. A tudományos elisme­rés nagymértékben függ attól, milyen he­lyet foglal el a kutató a tudomány társa­dalmi struktúrájában. A tudományszocioló­gusok előtt viszont az a feladat áll, hogy megértsék és igy optimalizálják az érté­kelési folyamatot a tudományban. Az interdiszcipli­náris kutatások szerepe is megnőtt napjainkban. Az ezzel a prob­lémakörrel foglalkozó előadások megkísé­relték a terminológiai tisztázást e terü­leten és példákkal illusztrálták az in­terdiszciplinaritás, multidiszciplinari­tás stb. fogalomkörébe tartozó ismerete­ket. A tudományos alkotás folyamata meghatározott körül­mények, feltételek, viszonyok között jön létre. E feltételek összessége az alkotás klimájának nevezhető; jelleg­zetességével, szerepével számos előadás foglalkozott. Részletesen elemezve a kli­mát, három különböző fajtája különithető el. A globális klima az emberiség tudományos gondolkodásának hatását jelenti a mai kutatóra. Ezzel a klimával való találkozást a szakirodalom és a más kutatókkal való kapcsolat jelen­ti. A makroklima befolyása a kutatót a meghatározott időperiódusban, meghatározott országban éri. Ez jelenti a nemzeti hagyományok, nemzeti tudományos iskolák összességét. A makroklima alaku­lásában igen nagy jelentőségük van a tu­dományos tevékenységet ösztönző társadal­mi tényezőknek. A mikroklímá­ban a kutató személyiségét meghatáro­zó individuális viszonyok jelennek meg. Mig a globális klima a tudomány fejlődé­sének általános jellegét, a makroklima a különleges jellegét, addig a mikroklima az egyéni jellegét tükrözi. A tudományos alkotás folyamatában e három klima együtt és egységben jelentkezik és hat a kutató­ra. H.A. Nemzetközi konferen­cia a K + F és az okta­tás irányításáról Harmadik alkalommal került sor a wroclawi Műszaki Egyetem Jövőkutatási Központja és a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet /HASA, Laxem­burg, Ausztria/ közös szervezésében egy olyan nemzetközi konferencia összehivásá­ra, melynek fő témája a K+F és az oktatás irányitása volt. A kitűnően szervezett konferenci­án a különböző szocialista és tőkés or­szágokból összegyűlt mintegy 70 kutató két szekcióban, 40 előzetesen benyújtott tanulmány alapján vitatta meg a műszaki előrejelzéssel, a tudománypolitikával, a döntéshozatallal, az egyetemek oktatási és kutatási funkciójának összeegyeztethe­tőségével kapcsolatban felmerült kérdése­ket. A kétnapos vita a konferencia tu­dományos bizottsága által megfogalmazott öt fő kérdés körül zajlott: 1. Van-e azonosság a tudományos-műszaki politikára vonatkozó irányitási döntések­ben a különböző gazdasági rend­szerű országok között? 2. Hogyan lehet meghatá­rozni a tudomány és a technológia indikátorait? 3. Milyen módszerekkel határozha­tó meg a műszaki stra­tégia? 4. Hogyan lehet felhasz­nálni az előrejelzéseket a K+F irányításában? 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom