Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Szemle

szágon: Műszaki Fejlesztési Alap,' illetve Központi Kutatási Alapok; Csehszlovákiában: az Ágazati Irányitás Műszaki Fejlesztési Alapja; Lengyelországban: Műszaki-gazdasági Fejlesztési Alap és Uj Technika Alapja; a Német Demokratikus Köztársaságban: Tudomány és Technika Alapja; a Szovjetunióban: Uj Technika Bevezetési Alapja és Tudományos-technikai Fejlesztési Alap/, a lényegi, tartalmi azonosságok igen könnyen felismerhetők. Igen lényeges, hogy az alapok léte, nagysága nem függ a vállalatok nyereségétől, azok képzése a termelési költségek terhére történik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jelen időszak termelése viseli —meghatározott arányban— a jövő fejlesztési terheit, ami megitélésem szerint, az "arányos teher-elosztás" elve alapján helyes eljárás. A létrehozott alapok egy része közvetlen vállalati kutatási-fejlesztési célokat szolgál, más részét centralizálják ágazati illetve országos alapokba. Ebben a tekintetben ki kell emelni, hogy a centralizálás a közvetlen vállalati érdekeltség mellett megteremti az ágazati, illetve országos tudománypolitika befolyásolási lehetőségét, annak anyagi bázisát. Az alapok —amelyek pénzeszközei a következő évekre is átvihetők— igen szigorúan csak kutatási-fejlesztési célokat szolgálnak, más feladatokra nem vehetők igénybe. Ez biztositja, hogy az alapok —nemcsak a tárgyévben, hanem a következő években is— az eredeti funkciójuknak megfelelően kerüljenek felhasználásra. Érdemes példaként megemlíteni, hogy a Szovjetunióban az uj technika bevezetési alapjából fedezik: - az uj termékfajták termelésének előkészítésével kapcsolatos, a sorozatgyártást megelőző, szerkesztő és kisérleti munkák költségeit; - a késztermék minőségének, tartósságának és megbízhatóságának javításával kapcsolatban egyidejűleg felmerülő pótlólagos ráfordításokat; - az uj termékek sorozatgyártásának első, /esetenként első két/ évében jelentkező magasabb költségeket. Lengyelországban a Műszaki-gazdasági Fejlesztési Alapból fedezik a kiemelt állami, illetve ágazati feladatok költségeit az alapkutatástól egészen a prototipus elkészítéséig, az Uj Technika Alapja pedig az uj termékek, uj termelési technológiák bevezetésének, valamint ezek ösztönzésének a forrása. 3. Az állami költségvetésen és a különleges alapokon túlmenően —sokkal szerényebb mértékben, igy lényegesen kisebb jelentőséggel— a kutatás-fejlesztés finanszírozási forrásai között megtalálhatók a vállalatok saját eszközei is. A. Átmeneti finanszírozási forrásként rendelkezésre áll a bankhitel is. Ennek több korlátozó feltétele van /pl. költségvetési rendszerben működő intézetek —Lengyelország kivételével— nem vehetik igénybe/, de időleges finanszírozási gondok, forgóalap problémák feloldására igen hatékony eszköz, illetve lehetőség. 19