Tudományszervezési Tájékoztató, 1978
5. szám - Szemle
Az ujabb tanulmányok összetettebbek: Herzberg szerint az elégedettséghez és az elégedetlenséghez vezető tényezők függetlenek egymástól; House és Wigdor ugy találta, hogy a munkával való elégedettség és a munkahelyi légkör az egyén nemétől, korától, neveltetésétől, kultúrájától és szakmai státusától függ. Etzioni és Rossel azt állitotta, hogy minél nagyobb egy szervezet tagjai között a munka iránti elkötelezettség érzése, annál inkább előtérbe kerülnek a hivatalos vezetői szerepek. Fiedler "kontingencia" elmélete szerint a csoport légköre jelentős hatást gyakorol a vezetői stilus hatékonyságára. A kutatások komplexitásának fokozódásával csökkent annak az esélye, hogy az irányitó magatartás, a munkahelyi légkör és a produktivitás közötti összefüggésre egyszerű magyarázatot találjanak. Az "emberi kapcsolatok" elmélete ellen felmerülő legfőbb kifogások a következők voltak: 1. az irodalom gazdag, az eredmény kevés, az empirikus bizonyitékok ellentmondóak; 2. nem tulajdonitottak fontosságot a szervezeti célok és egyéni célkitűzések közötti érdekellentétnek, mivel feltételezték, hogy a szervezetek erkölcsösek és természetüknél fogva együttműködők. 4/ Hollander rámutat arra, hogy a további kutatásoknál össze kell kapcsolni a külön vágányokon haladó pszichológiai és szociológiai megközelítést. A vezetői jellegzetességek hatását két tényező tükrében kell ellenőrizni: egyrészt a beosztottak sajátosságainak és észrevételeinek, másrészt azon közeg struktúrájának figyelembevételével, melyben a vezetők és a vezetettek dolgoznak. KUTATÁSVEZETÉS Az irányitó tudós sajátos problémáival foglalkozik ugyan a szakirodalom, de jobbára az ipari környezetben felmerülő nehézségeket vizsgálja. A szervezéselmélet mindeddig nem foglalkozott szisztematikusan a különböző tipusu szervezetek elemzésével, de magától értetődik, hogy az egyetemek mind strukturálisan, mind céljaikban különböznek az ipari- vagy a kormányintézményektől. A három legfőbb eltérés a következő: 1. Az egyetem jogi, szervezeti entitása - szemben az iparral - szervezeti "ernyőként" fogható fel, mely alá sokféle intézet vagy tanszék zsúfolódik. Ezek az intézetek többé-kevésbé önálló kis "szervezetek". A legtöbb nyugat-európai egyetemen a tényleges strukturális hatalom - a célkitűzés, az erőforrások elosztása, ellenőrzése az egyes egységekhez kerül, melyek élén professzorok állnak. 2. Egyetemi szervezetekben a szervezeti és az egyéni célok közötti strukturális érdekellentétek sokkal kisebbek, mint az iparban. Az intézmény ugy éri el céljait, ha szabadságot biztosit a kutatók törekvéseinek. Az egyetemi szervezetek tehát "lazábbak", mint az ipariak. 3. Az egyetemi professzorok szerepe inkább a csúcsvezetéshez, s nem az iparvállalat laboratórium- vagy osztályvezetőjéhez hasonlitható. /Folytatás az 541.oldalról./ KATZ.D. - MACCOBY,N. - MORSE,N.C.: Productivity, supervision and morale in an office situation. /Termelékenység, ellenőrzés és légkör a hivatali szituációban./ Detroit, Mich., 1950, Dare 1 Pr. 4/ HOLLANDER,E. P.: Style, structure and setting in organizational leadership. /Stilus, struktura és közeg a szervezeti vezetésben./ = Administrative Science Quarterly, 1971.l.no. 1-9.p. 542
