Tudományszervezési Tájékoztató, 1978

1. szám - Figyelő

Társadalomtudományi Akadémiát , ide csatolták a közgazdasági, nyelvészeti, történettudományi, régészeti, földrajzi és filozófiai kutatóintézeteket. Amerikai tudománypolitikai körökben már jóideje elégedetlenek azzal, amit "tudományos turizmusnak" neveznek, s amiből semmiféle komoly eredmények nem születnek. Most viszont, amennyiben a kinaiak szorosabb kapcsolatot kivánnak létesiteni tudományos téren az Egyesült Államokkal, mutatnak rá hivatalos amerikai források, igen szerencsés konstellációra találhatnak a legfelsőbb amerikai vezetők körében. Frank Press, az elnök tudományos tanácsadója korábban ugyanis éppen a Kinával kiépítendő tudományos kapcsolatok bizottságának elnöke volt, mig e bizottság ügyvezető igazgatója, Anne Keatley, most Press munkatársaként a nemzetközi tudományos ügyeket intézi; mindketten szívügyüknek tekintik a Kinával való fokozottabb tudományos kapcsolatokat. — KING,

Ch.: China - a new role for science. /Kina - uj szerephez jut a tudomány./ = New Scientist /London/, 1977.okt.

6. 32-33-p. — China announces plans for boosting science. /Kina tudományfejlesztési terveket jelentett be./ = Science and Government Report /Washington/,1977.l6.no. 4-5.p. Néhány statisztikai adat a skandináv országok kutatásáról A Nordforsk, vagyis az Alkalmazott Kutatás Északi Tanácsa 1975-ben közzétett egy statisztikát, amely az öt skandináv ország: Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország tudományos kutatására vonatkozó legfontosabb adatokat tartalmazza . 1973-ban a skandináv országok a következő összegeket költötték kutatásra, illetve fejlesztésre /átszámítva norvég koronára/: Összkiadás /mill, norvég korona/ Százalékban Dánia 1 571 18,0 Finnország 938 11,0 Izland 31 0,4 Norvégia 1 357 15,0 Svédország 4 942 56,0 Svédország tehát élenjár a kutatási és fejlesztési ráfordítások területén, bruttó nemzeti termékének mintegy 1,7 %-át erre a célra forditja. Az összkiadás megoszlása a kutatást végző szektorok szerint nagyjából azonos képet mutat az északi országokban /Izlandot kivéve/. A kutatást végző szektor Dánia Finnország Izland Norvégia Svédország A kutatást végző szektor összkiadás kutatásra és fe jlesztésre A kutatást végző szektor mill.Dkr mill.finn Mk mill.Ikr. mill.Nkr. mill.

Skr. Népgazdaság /ipar, mezőgazdaság/ 749,7 332,3 18,0 590,0 2 408,6 Magánkutatás 16,9 15,4 3,7 20,0 4,5 Állami kutatás 419,6 137,5 329,0 292,0 368,9 Egyetemek 468,0 139,0 . 137,2 455,0 999,5 Összesen 1 654,2 624,2 4-87,9 1 357,0 3 781,5 /Átszámitva norvég kr.-ra 1 571,1 937,6 31,3 1 357,0 4 941,8/ Ugyanezek az adatok százalékban kifejezve: A kutatást végző szektor Dánia Finnország Izland Norvégia Svédország Népgazdaság 45 53 4 43 64 Magánkutatás 1 3 1 2 0 Állami kutatás 26 22 67 22 10 Egyetemek 28 22 28 33 26 75