Tudományszervezési Tájékoztató, 1978

1. szám - Figyelő

szemináriumokról /asztrofizika, geológia, nagyenergiájú fizika, genetika, energia, mezőgazdaság stb./, s ez már egymagában is, figyelembe véve a megtárgyalt témá­kat, bizonyos tudománypolitikai irányvál­tozásra engedett következtetni. Mi rejlik a tudomány szerepével kapcsolatos fordulat mögött? A kinaiak már régóta elkötelezték magukat annak, hogy az ország gazdaságát még a század­forduló előtt megszilárdítják a "négy modernizálás" révén, s ezek közül az egyik a tudomány és a technika korszerű­sítése. Most ugy döntöttek, az ut ehhez azon keresztül vezet, hogy az ország tu­dományos életszínvonalát közelitik a nyu­gati világ tudományos nivójához. Egy nem­régiben kiadott kormányszintű körlevél kifejti, hogy "szocialista épitésünk és hazánk jövőbeni sorsa alakulásának lét­fontosságú kérdése, vajon sikerül-e a le­hető leggyorsabb ütemben előre vinnünk a tudományt és a technikát". A tudomány ezen ujkeletü hangsúlyo­zása márcsak azért is jelentős mozzanat, mert Kina modern történelmének uj hulláma hozta magával; Mao Ce-tung annyira rányom­ta bélyegét Kinára, hogy ma már nehéz re­alizálni azt, hogy a Kinai Népköztársaság mindössze 28 esztendővel ezelőtt jött létre. Mao Ce-tung halála azt jelentette, hogy voltaképpen a jelenlegi kormány ura­lomra kerülése az első igazi nagy hatal­mi változás. Az 1977-ben megtartott párt­kongresszuson Teng Hsziao-ping minisz­terelnök helyettes, akinek személye dön­tő fontosságú a tudomány előtérbe állítá­sának kampányában, kijelentette, hogy "a kongresszus uj szakaszt nyitott meg szo­cialista forradalmunk fejlődésében". Az elmúlt 15 év során Kina a saját erőre támaszkodás politikájának alapján atom­és hidrogénbonibákat szerkesztett, távirá­nyitott lövedékek gyártásába fogott és nagy sikereket ért el a mübolygók terén. A kinaiak, külföldiekkel folytatott be­szélgetéseik során ezekre a tudományos­technikai vivmányokra mutatnak rá a leg­büszkébben. De saját erejükből elértek még számos olyan tudományos sikert is, amely egyedülállónak tekinthető: igen sikeresen működő orszá­gos közegészségügyi hálózatot épitettek ki, és szé­les körűen kiépitették a közleke­dést, ezzel mintegy bekapcsolva a sokszázmilliós tömegeket az ország vér­keringésébe. A tömegkampányok keretében sikerült felszámolni olyan népbetegsége­ket mint a schistosomiasist, s a parasz­ti tömegeket higiéniára, vagy éppenség­gel földrengés előrejelző jelek megfigye­lésére oktatták. Nyugati szakértők álta­lában az efféle sikerekre mutatnak rá, amikor példaként állitják ezeket más harmadik világbeli országok, vagy éppen­séggel egyes iparosodott országok elé. A kinaiak feltehetően ugy vélik, hogy ezen az uton elérték mindazt, amit lehetett, s itt az ideje u j szerű kampány okb a fogni. Az 1978. évi tudomány-konferencián olyan égető kérdéseket fognak megvitatni, mint pl. az oktatás problémái, az egyetemi felvé­tel, uj tudományos tankönyvek irása és a tudományos kutatás jövőjének megtervezé­se. Az elmúlt években az egyetemi felvételt nem annyira a tudáshoz, mint a felvételiző politikai tevékenységéhez kötötték, s ennek során szinte teljesen fölszámolták a vizsgarendszert. A tudomá­nyos kutatás szinte kizárólag a gyakorla­ti vagy azonnali alkalmazhatóságra szorít­kozott. Feltehetőleg ez utóbbi kérdésben hozza majd az uj politika a leggyökeresebb fordulatot: engedélyezik,sőt bátoritják a jövőben az elméleti, elvon tabb tudományokat. A tudósok tö­kéletesebb felszereléseket kapnak majd, s időt engednek nekik arra, hogy sza­kosodjanak. Ez már önmagában is döntő minőségi változást igér. Minded­dig az elitizmus kialakulásának minden jelensége ellen élesen fölléptek, és az egyetemi tanárokat meg diákokat az év egy részében gyári munkára küldték, ahol ide­jük jelentős részét politikai üléseken töltötték. Ugyanakkor azonban egyes gya­korlati fontosságú tudományágaknak priori­tást biztosítottak; ilyen volt pl. a fél­vezetők gyártása. Kina hamarosan a világ egyik élenjáró félvezető exportőre lesz, ha fel tudja venni a versenyt Japánnal meg az NSZK-val. A lapkutatás jelenleg is folyik bizonyos területeken /mágneses zár­ványos anyagok, mikrohullámú ferritek, ultrahang holográfia/. A kémiá­ban az erőfeszítéseket katalizátorok, molekuláris szűrők, polimerizációs eljá­rások és a petrokémiai iparral kapcsola­tos szakaszos lepárlási módszerekre össz­pontosították. A növénygene­tika szinte kizárólag csak uj buza, rizs és kukorica fajták kikísérletezésé­vel foglalkozott. E kutatások zömmel a Kinai Tudományos А к a ­73

Next

/
Oldalképek
Tartalom