Tudományszervezési Tájékoztató, 1978

6. szám - Figyelő

laboratóri umok Kujhisevben. Kutatási tematikájukat az ágazati minisztériumok hagyták jóvá — a Szovjetunió Minisztertanácsa Közép- és Felsőfokú Szakoktatási Minisztériumával egyetértésben. A munkákat az ágazati minisztériumok finanszírozzák. Ezáltal lehetővé vált a főiskolai kutatások kiszélesítése és az áttérés az egyes elszigetelt kutatásokról az ágazati méretben hasznosítható munkákra. A tudományos munka megszervezésének e haladó formája egyre nagyobb mértékben elterjedt, s jelenleg Kujbisevben 23 ágazati laboratórium dolgozik olyan feladatokon, melyeket a különböző ágazati /kőolajipari, elektrotechnikai, autóipari, gépgyártási/ minisztériumok jelölnek ki számukra. A kutatások összhangban állnak a tudományos-műszaki haladás fő irányaival: uj technológiai folyamatokat, gépeket, berendezéseket és irányitási rendszereket hoznak létre. Az ágazati laboratóriumokban folyó munka 17 %-a a legfontosabb kutatási tematikák szerves része. Jelenleg a legtöbb laboratóriumban egy rubelnyi ráfordításra 5-7 rubel hozadék jut. A lehetőségek azonban még koránt sincsenek kihasználva. A tizedik ötéves tervtől kezdve a Szovjetunió Minisztertanácsának Tudományos és Technikai Bizottsága áttért a komplex, ágazatközi programok kidolgozására, amelyek a legfontosabb tudományos-műszaki problémák megoldását irányozzák elő. A komplex programok leginkább abban különböznek a korábban is alkalmazott koordinációs programoktól, hogy céljuk a tudományos-műszaki eredmények megvalósításából származó gyakorlati ered mény elérése. A program olyan direktíva jellegű tervdokumentum, amely felöleli az alkotási folyamat öszszes fázisát, a tudományos kutatómunkától egészen a fejlesztés bevezetéséig a termelésbe. A komplex programok másik sajátossága, hogy az adott népgazdasági ágazat gazdasági és társadalmi fejlesztési tervének szerves részét alkotják. Ennek keretében meghatározzák a szükséges pénzügyi eszközöket, a finanszírozási forrásokat. A Szovjetunió Minisztertanácsa Tudományos és Műszaki Állami Bizottsága az 1976-1980-as évekre 200 komplex programot irányzott elő a legfontosabb népgazdasági problémák megoldására. Ezek a programok ágazatközi jellegűek, kb. 6 ООО különböző feladatot tartalmaznak, melyek több mint 22 000 szakaszra és alszakaszra oszthatók — TIHOMIROV.Sz.: Ot poiszka do vnedrenija. /А kutatástól a bevezetésig./ = Pravda /Moszkva/,1978. jun.6. 3.p. PANOV.N.: V maszstabah otraszli. /Ágazati méretekben./ = Pravda /Moszkva/,1978.jún.15. 2.p. H. L S • A félreismert japán tudomány Néhány évvel ezelőtt a Távol-Kelet szakértők kivételével mindenki elhitte, hogy a japánok nem kutatnak,csupán utánoznak és ügyesen vásárolnak. Eszerint a japán iparcikkek világpiaci sikere végső soron a külföldnek köszönhető. Ma már a legnaivabb újságolvasó sem venné komolyan a hasonló kijelentéseket. A japán tudomány és technika figyelemreméltó eredményei közismertté váltak. Japán 1976-ban 2 940 milliárd yent költött kutatásra és fejlesztésre — akkoriban ez 47 milliárd francia franknak felelt meg, s a hasonló célú francia kiadások 29,7 milliárdra rúgtak. Ugyancsak 1976-ban 270 000 kutató dolgozott Japánban /Franciaországban 98 000/. A japán ipar finanszírozza a kutatások 65 %-át, az állam 27 %-át és a maradék 8 % az egye temektől meg a nem profit célú intézményektől származik. Nem felel meg a valóságnak az a régebbi tévhit sem, hogy a japánok csak a fejlesztésre költenek, alapkutatásra nem: valójában a K+F költségvetés 17 %-át alapkutatás r a fordítják. A japán kutatáspolitika legfőbb jellemzője, hogy rendkivül erősen koncentrál egyegy —gondosan kiválasztott- területre. A második világháború óta a szuper-prioritást élvező területek sora a következőképpen alakult: vasipar, műszálak, elektronika, informatika, oceanológia, világűr. Jelenleg az információfeldolgozás és -terjesztés, a környezet szennyeződésének leküzdése, valamint az orvostudományok állnak a kutatások középpontjában. 715-