Tudományszervezési Tájékoztató, 1978

5. szám - Figyelő

gét hangsúlyozzák, és különféle elméle­ti-metodológiai koncepciókat vetnek fel. /Ilyenek például a "csere-elmélet", az "uj kauzális teória" és mások./ Az elmondottak ugyanakkor nem je­lentik azt, hogy az amerikai szociológiá­ban csak egyetlen uralkodó polgári áram­lat lenne. Fel kell figyelni egy elvi­leg is uj jelenségre: a marxista eszmék növekvő népszerűségére, és az ennek ha­tása alatt kialakult radikális és kri­tikai szociológiára. Ilyen körülmények között megy végbe a marxista orientációjú filozófiai és szociológiai kutatások tudományos és po­litikai tekintélyének megerősödése. A hetvenes évek kezdetére befejeződött az uj szociológiai koncepciók kialakulása, de az alapvető irányzatok közötti eszmei konfrontáció még tovább erősödik. Az amerikai szociológiában az el­múlt évtized jelentős változásai komoly kétségeket ébresztettek annak a modellnek a jogosságát illetően, melyet a múltban sok tudós a magáénak vallott. A neopozi­tivista filozófia hatása alatt álló pol­gári szociológia átvette a tudományos is­meret kumulativ jellegű kialakulásának szemléletét. A hetvenes években, amikor az amerikai szociológia számos, egymástól független irányzatra szakadt, s ezen irányzatok között egyre hevesebb viták folytak a vezető szerep megszerzéséért, nyilvánvalóvá vált, hogy a tudomány ku­mulativ jellege nem felel meg a tényleges helyzetnek. Ebben a helyzetben Kuhn elmé­lete mély benyomást gyakorolt az ameri­kai szociológusokra, mindenek előtt a fi­atal nemzedékre. Némi egyszerűsítéssel két olyan nézőpont különíthető el az amerikai szociológiában, amelyek bizonyos mértékig a Kuhn által képviselt elmélet variánsa­ira épülnek. Az első csoport képviselőire jel­lemző, hogy elvetik azt a Kuhn féle néze­tet, mely szerint a "normális" tudomány­ra egy paradigma uralma a jellemző. Mint ismeretes, Kuhn szerint a paradigma azoknak a kutatási módszerek­nek, metodológiai elveknek és elméletek­nek, valamint filozófiai feltevéseknek az összessége, mely a tudományfejlődés "normális" szakaszában irányítja a tudó­sokat. A paradigma megléte valamely disz­ciplínában a tudományág érettségének leg­fontosabb bizonyítéka. A csoport tagjai ugy vélik, hogy a jelenlegi amerikai szo­ciológia nagy mértékben különbözik attól, amit a Kuhn féle séma a tudomány normá­lis helyzetének tart, mivel igen sokféle elméleti megközelítés használatos, és ezek korántsem alkotnak egységes paradig­mát. A szociológia a prepara­digmatikus állapotban leled­zik, nem jutott el az érett tudományos diszciplína státusába. Ezt a nézetet ál­talában Kuhnra hivatkozva hangoztatják, aki maga is kétségbe vonta, hogy a jelen­legi szociológiában érvényesülne a para­digma. Az álláspont hivei a jelenlegi el­méleti ellentétek feloldására szólítanak fel annak érdekében, hogy erőfeszítései­ket az egységes paradigma kialakítására irányitva minél hamarabb az érett tudomá­nyos diszciplina státusába juttathassák a szociológiát. Sokkal több hive van annak az elmé­letnek, amely Kuhn követője, Masterman nézeteire alapul. Ennek értelmében a tu­domány három nagy cso­portra osztható: - monoparadigmatikus diszciplínákra, me­lyekben csak egy uralkodó paradigma van; - olyanokra, amelyek két paradigmával rendelkeznek; - s végül azokra, melyekben egyidejűleg több paradigma található. Ez az álláspont közel áll Kuhn későbbi nézeteihez, melyek lehetségesnek találják, hogy a "normális" tudomány ke­retén belül is több különböző diszciplina létezzen. Meg kell jegyezni, hogy a Kuhn né­zeteiben végbement változások közelednek a tényleges tudományos gyakorlathoz, de ugyanakkor jelentős mértékben eltérnek a kezdetben megfogalmazott tételeitől, ami bizonyos metodológiai nehézségeket tá­maszt . Kuhn utolsó munkáit elemezve joggal állapította meg Polikarov bolgár filozó­fus, legfőbb hibája az a törekvés, hogy normális állapotnak mutassa be és lega­lizálja a tudomány azon helyzetét, melyet korábbi munkáiban a válságra tartott jel­lemzőnek. — KOMAROVjM.Sz.: Paradigmü T.Kuna i amerikanszkaja szociologija. /T.Kuhn paradigmái és az amerikai szociológia./ = Voproszü Filoszo­fii /Moszkva/,1978. 3.по. i5o-i56.p. M.Zs. 575

Next

/
Oldalképek
Tartalom